A 2018-as velencei karnevál képekben

Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
1/15
A repülő agyal motívuma a 16. századig vezethető vissza a város történetében, amikor egy ismeretlen vendég kötélen ereszkedett le a tér közepére. Hivatalosan az Angyal repülésével kezdődik a Velencei karnevál. Idén a 19 éves Elisa Costantini siklott le a Szent Márk-székesegyház 99 méter magas tornyáról egy drótkötél segítségével a térre. A látványos előadás alatt Franz Schubert Ave Maria című művének felvétele szólt Luciano Pavarotti és a közelmúltban elhunyt Dolores O'Riordan tolmácsolásában.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
2/15
A látványos angyali repülés alatt Franz Schubert Ave Maria című művének felvétele szólt Luciano Pavarotti és a közelmúltban meghalt Dolores O'Riordan tolmácsolásában.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
Forrás: AFP/Filippo Monteforte
3/15
A velencei karnevál pontosan két héttel hamvazószerda előtt kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyókedden ér véget.Forrás: AFP/Filippo Monteforte
Forrás: AFP/CrowdSpark/Ted Hammond
4/15
Már a karnevál elnevezés is kapcsolódik húshagyókeddhez, mivel a latin carne levare, azaz 'a hús elhagyása' kifejezésből jött. (Ennek ellenére nem valószínű, hogy kizárólag a keresztény böjti időszakra utal, hanem egyszerűen a farsangi lakomák lezárására is. Egy másik elmélet szerint a carrus navalisnak nevezett, hajó formájú, és kerekeken guruló szekerek nevéből is jöhet a karnevál szó. Az ókori Rómában ilyen szekereken gurult végig az álarcos tömeg az utcákon a február 15-ei Lupercalia-ünnepen, amivel a termékenységet, a bőséget és a természet újjászületését ünnepelték. Sokan azzal a magyarázattal vetik ennek lehetőségét, hogy a carrus szó az olasztban minden esetben megőrizte a két r-t, ehhez képest a karnevál olasz megfelelője mindegyik változatában egy r-rel szerepel.)Forrás: AFP/CrowdSpark/Ted Hammond
Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
5/15
A velencei karnevált többen az ókori Görögországból ismert Dionüszosz-ünnepekkel rokonítják. A görögöknél volt úgynevezett kis Dionüszia, amely nagyjából egybeesett a modern farsangi időszakkal. Elsősorban a falvakban tartották december-januárban. Az ünnepségben voltak álarcos felvonulások is.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
Forrás: AFP/Tiziana Fabi
6/15
Az ókori görögöktől való eredeztetést nem úgy kell elképzelni, hogy a rómaiak egy az egyben átvették volna az ottani Dionüszosz-ünnepeket. Amíg az ókori görögök Dionüszosznak áldoztak, addig az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek.Forrás: AFP/Tiziana Fabi
Forrás: AFP/Tiziana Fabi
7/15
Az ókori Rómában ott voltak a Saturnáliák is. Ez egy ősrégi latin népünnep, amelyet hagyományosan december 17-én tartottak. Voltak idők, amikor egy egész hétig állt a bál. Augustus három napot engedélyezett, Tiberius pedig csak egy napot. Az ünnep elnevezése Szaturnusz isten nevéből jön, az ő tiszteletére rendezték az egészet. nAz ünnep fő érdekessége az volt, hogy teljes munkaszünetet jelentett. A gazdagok sokszor megvendégelték a szegényeket, a rabszolgákról is gyakran lekerültek a láncok ilyenkor. Ebben az időszakban több cirkuszi verseny és gladiátorjáték volt.Forrás: AFP/Tiziana Fabi
Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
8/15
Az ókorban kialakult hagyományok aztán természetesen tovább éltek a középkorban is. Ugyanúgy voltak álarcos, állatjelmezes felvonulások. Ezeket az alapvetően pogány gyökerű ünnepeket ebben az időben emelte be az egyház a saját hagyományaiba, és töltötte meg keresztény tartalommal.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
Forrás: AFP/Filippo Monteforte
9/15
A középkorban alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak elnevezése, a farsang. A német fasen, faseln, azaz 'mesélni, pajkosságot űzni' szóból.Forrás: AFP/Filippo Monteforte
Forrás: AFP/Anadolu Agency/Riccardo De Luca
10/15
A maszk a karnevál jelképe, egyben Velence szimbóluma. A farsang hazája pedig egyértelműen Olaszország, ahol az egész valószínűsíthetően a régi római Saturnália-ünnepekből maradt meg. És érdekes, hogy a keresztény egyház nem tudta ezeket kiirtani a nép tudatából, így kénytelen volt a régi pogány ünnepeknek valamilyen szintű vallásos színezetet adni.Forrás: AFP/Anadolu Agency/Riccardo De Luca
Forrás: AFP/Tiziana Fabi
11/15
Amúgy régen nem csupán álarcos felvonulásokat tartottak Velencében. Rendszeres volt, hogy virágokat és gipszből vagy cukorból készült golyócskákat dobáltak a járókelőkre, emellett pedig a velencei karnevál idején állatviadalok is voltak, korábban, a római korban pedig a lóversenyek is.Forrás: AFP/Tiziana Fabi
Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
12/15
A velencei karneválról szóló első írásos emlékek 1094-ből valók. Vitale Falier volt abban az időben a város dózséja, aki nagy és félelmetes tengeri hatalmat csinált Velencéből.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
Forrás: AFP/Tiziana Fabi
13/15
A 13. századi Velencében már külön alcsoportja volt a maszk-készítőknek a festők céhén belül. Az ott készült maszkokat a világ több pontjára szállították, többek között Magyarországra is onnan hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában.Forrás: AFP/Tiziana Fabi
Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
14/15
1869-ben I. Ferenc József is részt vett a velencei karneválon. Inkognitóban, a Tron és Rezzonico családok vendégeként volt jelen.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato
15/15
A velencei karneválra és kifejezetten a maszkokra vonatkozóan rengeteg törvényt hoztak az évszázadok során, egészen a második világháborúig. Számolni kellett azzal, hogy a maszkokat különböző, nem kifejezetten egyenes szándékkal használják például a törvényen kívüli elemek. A jelmezek jó rejtekhelyül szolgáltak a különböző fegyvereknek is. Külön törvényeket kellett alkotni a féktelen mulatozók miatt is. Az egyik legfurcsább rendelet ezzel kapcsolatban 1467-ből való. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy nőnek álcázva magukat apácazárdába lépjenek.Forrás: AFP/NurPhoto/Matteo Chinellato