Szörényi Szabolcs 75 éves - képek

Forrás: Fortepan / Nagy Zoltán
1/10
Szörényi Szabolcs Budapesten született egy polgári, deklasszált családba. Festőművész-grafikus, tanár apja maga is hegedült, édesanyja viszont egyetlen hangot sem hallott Szabolcs és két évvel fiatalabb öccse, Levente zenéléséből. Egyébként a két fiú eleinte hegedülni tanult Levente keresztanyjától, az Operaház hegedűművészétől, de egyikük sem rajongott a hangszerért. A testvéreket a szülők 1956 szeptemberében beíratták a szobi állami fiúnevelő intézetbe, ahol bekerültek az intézet mandolinzenekarába. Szabolcs gitározott, majd basszusgitárra váltott, és maradt is ennél a hangszernél. Két év múlva Vácra került a gimnáziumba, ahová Levente is követte, és egyik iskolatársukkal alapítottak egy triót. Az akusztikus hangszereikből házilag csináltak elektromost, és a Mediterránra keresztelt együttesükkel egészen az elődöntőig jutottak az 1962-es Ki Mit Tud?-on. A kép 1970-ben készült az Illés koncertjén, Szörényi Szabolcs mögött, a háttérben Bródy János Forrás: Fortepan / Nagy Zoltán
Forrás: MTI/Bara István
2/10
Szörényi Szabolcsot nem vették fel a Budapesti Műszaki Egyetemre, ezért két évre ipari tanulónak ment, és elektroműszerészként végzett. Az egyetemre másodjára bejutott, de a közlekedésmérnöki helyett az általános mérnöki szakra, és egy év múlva abba is hagyta tanulmányait. 1964 nyarán a siófoki Matróz csárdában játszott egy zenekarban napi száz forintért, ami akkor jó pénznek számított. A már évek óta működő Illés együttesbe 1965 januárjában öccse vitte, és még abban az évben kialakult a klasszikus felállás: a két Szörényi, a billentyűs Illés Lajos, a gitáros Bródy János és a dobos Pásztory Zoltán. A fotó 1968-ban készült az Illésről: Bródy János, Illés Lajos, Szörényi Levente, Pásztory Zoltán, Szörényi Szabolcs Forrás: MTI/Bara István
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
3/10
1965 nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak minden este 3-4 órát fejenként 50 forintért, ott csiszolódott össze a zenekar, és ott születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok: Az utcán, Mindig veled, Óh, mondd, Légy jó kicsit hozzám. Még abban az évben elkészítették az első magyar nyelvű beatkislemezt (Táskarádió), és Koncz Zsuzsa a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat. 1966-ban az I. Táncdalfesztiválon a megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk a közönséget is megosztotta, de az 1968-as fesztiválról Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel szinte minden díjat elhoztak. A fődíjat is. Szörényi Szabolcs a két fesztivál között, 1967-ben néhány hónapot katonáskodott is, addig a zenekarban Bródy helyettesítette basszusgitáron. A fotó 1973-ban készült a DVTK-stadionban, a híres Rockfesztiválon. Szörényi Szabolcs éppen autogramot ad Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: MTI/Illyés Tibor
4/10
Az Illés együttes a hatvanas évek második felében és a hetvenes évek elején hihetetlen népszerűségre tett szert, csak az Omega és a Metró volt a vetélytársuk. Dalaik jó része a slágerlisták élmezőnyébe került, koncertjeiket hihetetlenül sikeresek voltak. Dalaik zenéjét elsősorban Szörényi Levente és Illés Lajos szerezte, a szövegeket pedig Bródy János írta. Ezek sokszor áthallásosak, politikailag kényesek voltak, és leginkább az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. A fotó 2014-ben készült, rajta Szörényi Szabolcs, Bródy János és Szörényi Levente az akkor 50 éves Illés-zenekar tagjai megörökítették kézlenyomatukat egy budapesti étteremben. A gipsznyomatok a Rockmúzeumba, a Magyar Rockcsillagok Falára kerültek Forrás: MTI/Illyés Tibor
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
5/10
Szörényi Szabolcs ritkán jelentkezett szerzőként, de ő írta többek között az Újra itt van, a Sárika, Az ész a fontos, nem a haj című dalt. Utóbbit énekelte is jellegzetes basszus hangján, és ő írta Koncz Zsuzsa egyik legnagyobb slágerét, a Miszter Alkohol-t is. Az Illésben minden tekintetben testvére, Levente vitte a prímet, Szabolcs inkább a háttérbe húzódva, többnyire egy létra tetején ülve támogatta kíséretével a többieket. Egyébként Illés Lajos szerint ő volt a legjobb fülű a zenekarban. Az Illés népszerűsége ellenére állandó nyomás alatt dolgozott, a hatalom megpróbálta kontrollálni, kordában tartani, egyben felhasználni őket az ifjúság megnyerésére. Rendre kifogásolták a szövegeiket, nyilatkozataikat és viselkedésüket, 1970-ben Budapesten nem léphettek fel, ezért hívták őket abban az időben a vidék legjobb zenekarának. Többek között ez a nyomás, de persze az együttesen belüli nézeteltérések is odáig vezettek, hogy Illés Lajos végül 1973 végén feloszlatta a zenekart. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
6/10
Szörényi Szabolcs 1974-ben testvérével és Bródyval a hattagú Fonográf együttes tagja lett. Ez a sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató zenekar 10 éven át dolgozott. 1984-ben a három telt házas, búcsúkoncert gyakorlatilag Szörényi Szabolcs színpadi visszavonulását is jelentette. Persze ott volt az Illés 1990-es, 1996-os, 2001-es fellépésein, ahogy a végső búcsúnak számító 2005-ös koncerteken is. Az Illés Zenekar megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére 2014-ben Beatünnep címmel rendezett budapesti és vidéki koncerteken ugyanúgy részt vett, mint a Fonográf együttes 2004-es, majd a 2018 februárjában rendezett koncertjén. Ez utóbbit már inkább kihagyta volna, csak zenésztársai miatt vállalta el, mondván: öregnek és fáradtnak érzi magát, és a hallása is megromlott. A nosztalgiakoncert fergeteges sikere feltehetően őt is kárpótolta. A fotó 1984-es, rajta pedig balról Tolcsvay László, Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Németh Oszkár és Móricz Mihály Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
7/10
A Fonográfot egy hetvenes évek végi koncertkampányban nevezték country rocknak, ami lényegében rá is ragadt a zenekarra. Pedig valójában a kor szinte minden zenei irányzata hatott rájuk. Különösen a hard rock és a progresszív rock jegyei mondhatóak erősnek. A fotó 1984-ben készült az együttes lemezfelvételén. A képen elöl, középen Tolcsvay László, jobbra Móricz Mihály, hátul pedig Szörényi Szabolcs Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: MTI/Földi Imre
8/10
Szörényi Szabolcsnak 1990-ben szólólemeze jelent meg Lökd ide a...! Kocsmadalok címmel. Zenei rendezőként számos színpadi produkcióban és lemezen működött közre, például az idén harmincöt éves István, a király című rockopera kétmillió példányban eladott eredeti hanganyagán. Forrás: MTI/Földi Imre
Forrás: MTI/Mohai Balázs
9/10
Jó ideje hobbijának, a vasúti terepasztalok készítésének él. Gyermekkorában hiába vágyott rá, nem engedhette meg a család a drága villanyvonatot. Első vasútmodelljét az 1965 nyarán Nógrádverőcén kapott gázsijából vette meg. Azóta több vasúti csomópont, egyebek között a teljes Nyugati pályaudvar körzetének makettjét építette fel, amiről tévéfilm is készült Szörényi Szabolcs forgalmista birodalma címmel. A fénykép még 2009-ben készült a Csiribiri című, Halász Juditról szóló koncertfilm bemutatóján készült az Urániában. (Tolcsvay László, Anti Tamás, Bródy János, Szörényi Szabolcs és Bódi László (Cipő) Forrás: MTI/Mohai Balázs
Forrás: MTI/Zih Zsolt
10/10
Szörényi Szabolcs 2000-ben kapta meg a Kossuth-díjat, megosztva az egykori Illés együttes tagjaival, 2012-ben Budapestért Díjat vehetett át, 2018-ban a főváros XIII. kerületének díszpolgári címét adományozták neki. A képen Szörényi Szabolcs és öccse, Szörényi Levente 2012-ben egy tévéműsor felvételén Forrás: MTI/Zih Zsolt