Hokkaidói túra

2018.11.09. 11:13

Ha látni vágyod japán téli arcát

Japánnak ezer arca van: hipermodern és hagyománytisztelő, mereven komoly és a végletekig játékos, túldíszített és a minimalizmusig visszafogott, túlzsúfolt és üres, hangos és csöndes, városi és érintetlen. Nehéz megismerni, nehéz megfejteni, sokszor nehéz elfogadni – és még nehezebb saját magunkat elfogadtatni vele.

ÉbredésForrás: Copyright, all rights reserved!/Gabor Bakos

Bakos Gábor fotográfus tisztában van ezzel, hiszen párjával régóta és rendszeresen vezet a szigetországba sikeres fotótúrákat. Mintha egy belső erő hajtaná: újra és újra vissza kell térnie, hogy ismét magába szívhassa a japán kultúra és természet hangulatát. Elmondása szerint már az első pillanatban tudta, hogy az első útja nem az utolsó lesz, mert Japán annyi titkot és rejtélyt tartogat, amit mind jó lenne megérezni, megfejteni és megérteni.

Gábor és párja, Adrienn tapasztalatukat és szenvedélyüket nem akarják megtartani maguknak – szívesen megosztják másokkal is. Rendszeresen vezetett, hokkaidói túráikon olyan helyekre viszik el útitársaikat, ahova az egyszeri utazó első körben nem biztos, hogy elvetődne, szakmai tudásukat pedig úgy adják át, hogy mindenki magának örökíthesse meg, amit ez az ezerarcú ország neki jelent. Egy elmosódott fekete foltot a hóesésben, egy ködbe burkolózó fát, egy félszegen vigyorgó majmot vagy egy nyüzsgő metropoliszt – vagy egy új titkot, amit előtte Japán még nem mutatott meg senkinek…

Forrás: Gabor Bakos

Gáborék számára a japán tájak, a növény- és állatvilág kimeríthetetlen témát szolgáltat, amit különlegesen letisztult, visszafogott és egyszerű módon jelenítenek meg fotóikon. Ez a finom, szinte tartózkodó közeledés jól érezhető nemrég elkészült, közös albumukon, a Shiro-n , amiben az elmúlt évek képeinek legjavát válogatták össze.

A shiro japánul fehéret jelent, és a kötet alapgondolatát a klasszikus távol-keleti művészetek egyik tézise adta, miszerint a papír fehér, üres része ugyanolyan fontos, mint a kompozíció ábrázoló része, hiszen a papír volt előbb, az ad lehetőséget és keretet arra, hogy a művész megtöltse tartalommal.

Forrás: copyright by Adrienn Soltesz/Adrienn Soltesz

A képeken és a melléjük fűzött rövid történetekben jól tükröződik az a már-már lefojtott izgalom és szenvedély, amellyel a páros az országhoz és a fotózáshoz viszonyul: vágynak arra, hogy ott legyenek és vágynak arra, hogy a tökéletes pillanatot örökítsék meg, de nem rontanak ajtóstul a házba. Tudnak időt hagyni arra, hogy ne csak testben, hanem lélekben is megérkezzenek, és kellően átvegyék a természet hangulatát. A túrák ugyanis nem csak szellemileg jelentenek megterhelést, hanem fizikailag is: gyakran igen mostoha körülmények között, dermesztő hidegben, fullasztó párában vagy hőségben kell megkeresnie a fotósnak a tökéletes nézőpontot – akár egy túra alatt is...

A cikk írója: Varga Júlia