Beletörődtünk az Iszlám Állam vallási fasizmusába

Frankfurt Book Fair - Navid Kermani SQUARE FORMAT Author Navid Kermani speaking at a press conference in Frankfurt am Main, Germany, 16 October 2015. Kermani will be presented with the 2015 Peace Prize of the German Book Trade in the Paulskirche church in
Author Navid Kermani speaking at a press conference in Frankfurt am Main, Germany, 16 October 2015. Kermani will be presented with the 2015 Peace Prize of the German Book Trade in the Paulskirche church in Frankfurt on 18 October. PHOTO: ARNE DEDERT/DPA
Vágólapra másolva!
Navid Kermani iráni származású írót, orientalistát és publicistát, Németország legismertebb muszlim entellektüeljét tüntették ki a német könyvszakma Békedíjával az idei Frankfurti Könyvvásáron. A 47 éves szerző a vasárnapi díjátadón felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a háborúnak Szíriában és Irakban határozott diplomáciai lépésekkel, de akár katonai eszközökkel is.
Vágólapra másolva!

Kermani az egyik legfontosabb hang a mai társadalomban, ha különböző nemzetiségű és vallású emberek békés egymás mellett éléséről van szó - hangsúlyozza a díj indoklása.

Le lehet győzni az Iszlám Államot Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Arne Dedert

"A kormányok csak akkor mozdulnak meg, ha társadalmaink nem fogadják el többé ezt az őrületet. A háborúnak csak azok a hatalmak vethetnek véget, amelyek az ellenséges hadseregek és milíciák mögött állnak, így Irán, Törökország, a Perzsa-öböl államai, Oroszország és a Nyugat" - mondta az iráni bevándorlók gyermekeként a németországi Siegenben született, ma Kölnben élő szerző, aki a menekültekről szóló riportjairól is ismert, és aki nemrég fordított irányban bejárta a balkáni menekültútvonalat.

Kermani szerint igenis

"Valószínűleg hibát fogunk elkövetni, bármit is lépünk az elkövetkezőkben. Ám a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha továbbra sem teszünk semmit vagy csak elenyészően keveset a házunk, Európa kapujában folyó tömeggyilkosság ellen, történjen az akár az Iszlám Állam, akár az Aszad-rezsim részéről - mondta az író a frankfurti Szent Pál-templomban tartott díjátadón mintegy 1000 vendég előtt.

Navid Kermani örömtelinek nevezte, hogy főleg Németországban oly sokan kiállnak a menekültekért, de szerinte ezzel együtt vitát kellene folytatni a terror és a menekültáradat okairól is. A tisztázandó kérdések közé tartozik, hogy a német politika mennyiben segítette elő a "határaink előtt" zajló katasztrófát, például azzal, hogy a Közel-Keleten a dzsihádizmust finanszírozó Szaúd-Arábia Németország legszorosabb partnere.

Úgy véli, beletörődtünk a genocídiumba Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Arne Dedert

Az író szerint a "katasztrofális" iraki vagy líbiai háborúból a Nyugatnak nem szabad azt a következtetést levonnia, hogy "népirtás esetén jobb kimaradni". Úgy véli, beletörődtünk a genocídiumba, amelyet Bassár el-Aszad szíriai elnök követett el a saját népe ellen, és az Iszlám Állam vallási fasizmusába.

A Kelet-kutató sajnálkozással állapította meg, hogy

a középkorban toleráns multikulturális iszlám kultúra napjainkra kihunyt a muszlim országokban.

Mint mondta, a Kelet minden népe felülről elrendelt, "brutális" modernizációt élt át a gyarmatosítás és a szekuláris diktatúrák által, és fundamentalisták tovább rombolták a hagyományokat.

A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kulturális díj Németországban. A könyvszakma csúcsszerve minden évben egy-egy olyan személy munkásságát ismeri el a 25 ezer euróval járó díjjal, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában az irodalomban, más művészeti ágban vagy a tudományban.

A díjat tavaly Jaron Lanier, az internetes világ kritizálójaként ismert amerikai informatikus nyerte el, 2013-ban pedig Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki idén megkapta az irodalmi Nobel-díjat is. Két magyar kitüntetett is volt már, 1991-ben Konrád György, 2004-ben Esterházy Péter kapta az elismerést.

Az 1950-ben alapított békedíjat hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adják át a modern német demokrácia bölcsőjének számító Szent Pál-templomban, ahol 1849-ben elfogadták az első össznémet polgári alkotmányt.