A magyar kultúrpolitikában bármit büntetlenül tönkre lehet tenni

A Magyar Művészeti Akadémia beszélgetéssel egybekötött sajtóreggelije - az eseményen köszöntőt mond Fekete György, az MMA elnöke.

Jöttek Fekete Györgyék, és hátba szúrták a magyar kultúrafinanszírozás legfontosabb intézményét, a Nemzeti Kulturális Alap erre meg jól hátba szúrta a magyar folyóirat-kiadást. Csakhogy a kulturális lapok jó része már rég vérzik.

A Magyar Művészeti Akadémia térnyerésével egy időben szétesni látszik az évi mintegy hétmilliárd forintot szétosztó Nemzeti Kulturális Alap, legalábbis jelenlegi formájában. Információink szerint jövőre megszűnik a mostani kollégiumi rendszer, a Lex Fekete értelmében pedig egyharmad arányban

MMA-sokkal töltik fel az újraalakuló kollégiumokat.

Feltehetően emiatt fordulhatott elő, hogy az NKA egészen az utolsó utáni pillanatig elmulasztotta kiírni az éves pályázatot a kulturális és tudományos lapok megjelentetésére. Ezért veszélybe került a komplett magyar folyóirat-kiadás: mintegy 40 orgánum, köztük olyan nagy hagyományú lapok, mint a 2000, az Alföld, az Ellenfény, a Filmvilág, a Forrás, a Jelenkor, a Kalligram, a Nagyvilág, és olyan online orgánumok, mint a Fidelio, a Litera, a Magyar Múzeumok vagy a Prae.

Bajban a folyóiratok Forrás: Origo

Pedig nyugodtan mondhatjuk: ezek a folyóiratok esetleg kis példányszámuk ellenére a (szintén kis példányszámú) Nyugat örökösei. Jelentős szerepet töltenek be a magyar kultúrában azzal, hogy új írókat, költőket, kritikusokat, művészeket fedeznek fel. Durván leegyszerűsítve a helyzetet:

mondjuk a mostani Jelenkorban olvashatók a következő Radnóti első versei.

A hátba szúrt ember

November elején a főszerkesztők levélben fordultak az emberi erőforrások miniszteréhez, Balog Zoltánhoz – választ a mai napig nem kaptak. Az NKA aztán december elején mégis meghallotta a kritikát: megígérte, hogy még idén kiír egy pályázatot a folyóiratoknak, csakhogy a 350 millióra csökkentett keretösszeg nem biztos, hogy megnyugtatja a kedélyeket, mert kábé arra elég, hogy ne négy hónapon belül menjenek tönkre a lapok, hanem valamivel később.

A magyar folyóiratok régóta csökkentett létszámban, szerény honoráriumokkal, jelentősen lefaragott költségvetéssel működnek, a szcéna egyszerre frusztrált és lelkes:

a szerzőket és szerkesztőket csak az elhivatottság, a lapok szeretete és a bekerüléssel járó presztízs hajtja

– legalábbis ez derült ki számunkra, miután több főszerkesztővel beszélgettünk. Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője szerint ebben a drámai pillanatban a folyóiratok hogyléte felől érdeklődni olyan, mintha egy hátba szúrt embertől megkérdezné az orvos, hogy miért olyan sápadt.

Az MMA befolyásszerzése áll a háttérben

Ezen igyekezett változtatni az utóbbi években Kollár Árpád, az NKA folyóirat-kiadási kollégiumának most leköszönő vezetője. Az általa vezetett kollégiumhoz fűződik a hároméves támogatási struktúra bevezetése 27 kiemelt, nagy költségvetésű havilap és több mint egy tucat online periodika számára. Ez nagy lépés volt a folyóiratoknak, kiszámíthatóbb működést és viszonylagos nyugalmat hozott – persze csökkentett költségvetés mellett.

Megkeresésünkre Kollár elmondta, ő sem tudja, miért nem folytatta az NKA ezt a bevált újítást. Ők el is készítették a pályázatot, az végül mégis lekerült a napirendről. De nem hiszi, hogy ez a kérdés az NKA-nál dőlt el:

Az MMA befolyásszerzése és az NKA strukturális átalakítása állhat a háttérben.

Ma már tudható, hogy megszűnik a folyóirat-kiadásért felelős kollégium is”.

Kollár Árpád, a megszűnő kollégium leköszönő elnöke Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Feltételezhető a helyzet alapján, hogy az NKA nem akarta, hogy az új, MMA-s tagokkal feldúsított kollégiumok megalakulása előtt pár héttel elköteleződjenek három évre a kiemelt lapok felé.

Vagyis felszámolják az L. Simon László elnöksége által kialakított kollégiumi rendszert, és négy év után újra átszabják az NKA-t, „ez pedig bizonytalanságot szül. A folyóirat-kiadásért felelős kollégium átlátta a lapok teljes mezőnyét, össze tudta hangolni a támogatásokat” – mondja Kollár.

Teljes átalakulás előtt az NKA

A folyóiratok nagy valószínűséggel visszakerülnek az egyes művészeti ágakért felelős kollégiumokhoz. Kollár attól tart, hogy ezzel az ismeretterjesztés vagy az irodalom ismét nehéz helyzetbe kerül a jövőben: „mivel sok lap tartozik majd hozzájuk, félő, hogy arányaiban kevesebb pénzből fognak gazdálkodni ezek a kollégiumok a lapok számához képest”.

Kollár komoly hibának tartja, hogy az NKA átalakításáról született döntést nem előzte meg széles körű szakmai konzultáció, emiatt levélben tiltakozott több független szakmai szervezet. Szerinte a Magyar Művészeti Akadémia meghatározó befolyásszerzése gyengíti az NKA-t, és veszélyezteti a kiegyensúlyozott döntéshozatalt.

Balog Zoltán, az NKA elnöke beszélget Fekete Györggyel, az MMA elnökével Forrás: MTI/Balogh Zoltán

„Mivel 2010 előttről tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz helyzetet okoz ez, nem kívánom, hogy mások rovására bármikor aránytalan erőfölénybe kerüljön egy-egy jól körülhatárolható, a kultúra és a művészet terén markáns véleménnyel rendelkező csoport” – mondja.

A kormany.hu-n található rendeletmódosítóhoz csatolt mellékletben felsorolják az NKA állandó kollégiumait. Tehát ezek lesznek jövőre (a hibás számozást megtartottuk):

1. Építőművészet Kollégiuma
1. Filmművészet Kollégiuma
2. Fotóművészet Kollégiuma
3. Iparművészet Kollégiuma
4. Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma
5. Képzőművészet Kollégiuma
6. Könnyűzene Kollégiuma
7. Könyvkiadás Kollégiuma
8. Közgyűjtemények Kollégiuma
9. Közművelődés Kollégiuma
10. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma
11. Népművészet Kollégiuma
12. Örökségvédelem Kollégiuma
13. Szépirodalom Kollégiuma
14. Színházművészet Kollégiuma
15. Táncművészet Kollégiuma
16. Zeneművészet Kollégiuma"

Nem most mennek tönkre, hanem később

A válságot Tompa Andrea, a Színház folyóirat főszerkesztője szerint sem oldja meg az utolsó pillanatban odadobott „mentőöv”. Az új pályázat csak annyit jelent: nem szűnnek meg három hónap múlva. Így persze nehéz a nyári színházi fesztiválokra előre tervezni, regisztrálni, cikkeket rendelni, de Tompa optimista: „Úgy gondolom, fennmaradunk. A lapot egy közhasznú alapítvány adja ki, közpénzt költünk, és közfeladatot látunk el. Nem bulvár, de nem is szűk elitnek szól, hanem mindenkinek, aki fontosnak véli az előadó-művészetet”.

Tompa Andrea átvette a Márai Sándor-díjat Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, de a vele járó pénzről lemondott Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az NKA a lap éves költségvetésének mintegy 80 százalékát adja, átlagban évi 16,5 millió forintos támogatással. Így is feleannyi szerkesztővel dolgoznak, mint tíz éve, szerény körülmények közt és szerény honoráriumokat fizetve. Pedig a Színház mintegy ötven éve létezik, most ezerötszáz példányban jelennek meg, és ennek kilencven százalékát értékesítik is.

A Színház közpénzből közfeladatot lát el Forrás: Origo / Színház

Egy ilyen folyóiratot Kelet-Európában mindenhol elsősorban közpénzből tartanak fenn.

Ez nem az ország méretén múlik: a 40 milliós Lengyelországban is támogatásból élnek a színházi lapok. Ma nem lehet megfizettetni egy lap árát reálisan az olvasóval, ahogy a színházjegyét sem. Ha teljesen nullszaldós lapot csinálnánk ebben a példányszámban, akkor minimum ezerháromszáz forint lenne egy lapszám” – mondja Tompa Andrea.

Néhány tízezer forint több hetes munkáért

Az NKA késlekedése a Jelenkor számára is a teljes bizonytalanságot jelenti: „Nincs tartalékunk, elképzelhető, hogy Pécs városához kell fordulnunk, hogy előbb utalják a támogatásukat, vagy az előfizetőinktől kérünk gyorssegélyt. Elkeserítő, hogy a kultúrára milyen kevés pénz jut: évek óta minimális honoráriumokat fizetünk, néhány tízezer forintot egy több hétig írt esszéért vagy kritikáért. Ez irtózatosan nincs rendben, nyugat-európai értelemben ezek nem mérhető összegek” – mondja Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője.

A Jelenkor címlapja 1962-ben és 2014-ben Forrás: Origo / Jelenkor

A lap mintegy 15 millió forintos NKA-támogatása a teljes költségvetésük bő felét teszi ki. A Jelenkort 1100 példányban nyomják ki, nyolcvan százalékát értékesítik, a maradékot később szétosztják.
Korábban már a megszűnés szélére kerültek: akkor Balog Zoltán segítette ki őket saját miniszteri keretéből, illetve saját olvasóik.

Magyar Krónikára és Kerényi-könyvsorozatra van pénz

Ágostont aggodalommal tölti el az MMA térhódítása. Szerinte eddig az NKA-ban nem volt túlzott hatalma senkinek, főleg szakmai szempontok érvényesültek. „A gazdag magyar folyóirat-kultúrára inkább büszkének kéne lenni, és nem pedig hagyni, hogy komoly szakmai műhelyek a megszűnés szélén egyensúlyozzanak. Amikor egy jelenkoros felolvasáson egy falu könyvtárában levettem a Magyar Krónika vagy a Kerényi Imre által indított könyvsorozat egy-egy példányát, eszembe jutott, hogy ezekből a pénzekből hány folyóirat helyzetét lehetne rendezni” – mondja Ágoston.

Fotó: Capa Központ

Szerző: Jelenkor folyóirat, 2015. január 28.

„Az MMA-hoz a Jelenkor nem fog pályázni. Valószínűleg elpártolnának tőlünk a szerzőink és olvasóink” – teszi hozzá.

Több ujjat nem tudnak levágni

„Krízishelyzet van, az elmúlt években a kulturális lapok főszerkesztői már azt sem tudták, melyik ujjukat vágják még le, kit küldjenek el, miről mondjanak le” – vázolja a helyzetet Schubert Gusztáv, a négyezer példányban és hat évtizede megjelenő Filmvilág főszerkesztője. „A Filmvilágnál hat éve még öt újságíró dolgozott, ma ketten vagyunk, és mindössze két angol nyelvű filmes szaklapra van pénzünk előfizetni, filmfesztiválokra nem tudunk embert küldeni”.

Schubert Gusztáv szerint az egész történet súlyos szakmai alkalmatlanságról árulkodik Forrás: MTI/Kallos Bea

Schubert szerint csak békeidőben érdemes arról beszélgetni, hogy hány folyóiratot képes ellátni a magyar olvasóközönség. „Ne tegyünk úgy, mintha az NKA-pályázatok késedelme mögött össztársadalmi gondolkodás vagy koncepció állna. A pályázatok kiírása két intézmény, az NKA és az MMA párharca miatt maradt el, ez súlyos szakmai hiba. Kérdés, hogy kinek a fejében fogant meg a nem tökéletesen, de megbízhatóan működő NKA átalakításának terve, és el tud-e számolni az általa okozott szellemi károkkal?

Senki nem gondolt arra, hogy itt szerkesztőségek léte forog kockán?

Az egész történet súlyos szakmai alkalmatlanságról árulkodik. Ha egy épület összeomlik, felelnie kell az építésznek. De a magyar kultúrpolitikában a jelek szerint bármit büntetlenül tönkre lehet tenni” – mondja.

Több olvasó, mint NB1-es néző

A magyar kultúra alapvetően folyóirat-centrikus. A több száz folyóirat olyan értéket hoz létre, más területekkel összehasonlítva szinte fillérekből, ami máshogyan nem mutatkozna meg. Ha ma Magyarországon valaki meg szeretné tudni, hogy hol tart a kortárs irodalom, színház- vagy filmművészet, akkor elsőként a vonatkozó folyóiratokat érdemes átolvasnia.

Megszűnésük fájdalmas érvágás lenne a magyar kultúra testén.

„A folyóiratokról az átlagember fejében az él, hogy azok poros, unalmas izék, és a kutya sem olvassa őket. Négy évig hivatásszerűen követtem sorsuk alakulását, nyugodt szívvel mondhatom, ez nincs így” – mondja Kollár.

Filmvilág-címlapok az elmúlt hónapokból Forrás: Origo / Filmvilág

Több tízezer olvasóról van szó. „Olvasottságban ezek a lapok együtt messze felülmúlják egy NB1-es bajnokság átlagos nézőszámát, miközben a lapok támogatása töredéke annak, amit a labdarúgásra költ az állam. Statisztikailag hiába költ a magyar állam többet kultúrára, reprezentatív és látványberuházásokra, ha közben az alapműködés válik nehezebbé, ha meghatározó szellemi műhelyek kerülnek nehéz helyzetbe.”

Az online lapok is küzdenek

Nemcsak a nyomtatott lapok szenvednek a kialakult helyzettől. A naponta átlagosan mintegy háromezer látogatót vonzó Literát alapjaiban veszélyezteti az idei pályázat késlekedése: "A folyamatos, zavartalan tartalomszolgáltatás és a szerkesztőség működése is veszélybe került" - mondta Nagy Gabriella főszerkesztő.

A Magyarmúzeumok.hu szinte teljes egészében az NKA-s támogatásból működik. A pályázat késői kiírása őket is a megszűnéssel fenyegeti. "Igyekszünk évek óta magántámogatókat keresni, de mivel nem tudunk cserébe semmi konkrétumot felajánlani, nem jártunk eddig sikerrel. Olvasóink száma, ahhoz képest, hogy múzeumi tartalomról van szó, szerintünk magas. A lehetséges hirdetők viszont nem ebben a nagyságrendben gondolkodnak" - mondta Berényi Marianna főszerkesztő.

Megszokták, hogy véreznek

„A teljes magyar folyóirat-hálózat kényelmesen fenntartható lenne évi 900 millió forintból” – mondta Kollár. Az idei 655 milliós éves indítókeret azonban kritikus helyzetet eredményezett, ez az összeg elmarad a korábbi évekétől, 2016-ra pedig senki sem tudja, mit várhat.

Ráadásul a most megígért mentőövpályázat – ami persze nem mentőöv, hiszen az alap csak a törvénybe foglalt kötelezettségét teljesíti – nyertesei leghamarabb jövő tavasszal jutnak hozzá a pénzhez a lassú átfutási idő miatt – ha túlélnek addig.

És nyilván túlélnek: már megszokták, hogy szinte folyamatos kivéreztetés áldozatai.

Minderről megkérdeztük az NKA-t is, levelünkre nem kaptunk választ.