Mindannyian árvák maradtunk a halálával

2016.02.20. 17:50

Az olasz kormány és a bolognai egyetem honlapja is Umberto Ecót, a nyolcvannégy éves korában elhunyt író-filozófust gyászolja. Az európai és nemzetközi kulturális élet és politika képviselői is egymás után emlékeznek meg róla.

Umberto Eco otthonában péntek este hunyt el. Két éve küzdött a rákkal. Búcsúztatása a tervek szerint február 23-án 15 órakor lesz Milánóban, ahol régóta élt. Az északolasz városban levő Sforza-kastélyban búcsúznak el az író-filozófustól nem egyházi és mindenki előtt nyitott szertartással. Nem ravatalozzák fel – jelentette be Mario Androse, az elhunyt író kiadói képviselője.

Umberto Eco 2015 májusában, Numero Zero című regényének dedikálásán PárizsbanForrás: AFP/Francois Guillot

Umberto Eco szülővárosában, a piemonti Alessandriában félárbocra eresztették a zászlókat.

Az államfő és a miniszterelnök is gyászol

Sergio Mattarella olasz államfő az íróra emlékezve úgy fogalmazott: „Umberto Eco életművében visszatükröződik a második világháború utáni generációk kulturális identitáskeresése”.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök szintén a közösségi oldalon azt írta: „egy nagy olasz, egy nagy európai” távozott.

Umberto Eco és felesége, Renate Range 2007-benForrás: Leonardo Cendamo/Leemage

„Elhagyott bennünket Umberto Eco. Egy óriás, aki az olasz kultúrát a világ minden részébe elvitte. Fiatal és vulkánként izzó az utolsó napig” – emlékezett meg Ecóról az olasz kulturális miniszter, Dario Franceschini a Twitteren.

Umberto Ecóról többek között Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is megemlékezett.

Puszta neveket markolunkForrás: Marcello Mencarini/leemage

Roberto Saviano olasz író részben latinul – Umberto Eco legismertebb regényére, A rózsa nevére utalva – azt írta: „Nomina nuda tenemus. Isten veeled professzor”. (A rózsa neve utolsó mondata így szól: „A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk”.)

Mindent tudott

Umberto Ecót az olasz kulturális élet is gyászolja a bolognai egyetemmel az élen, ahol a szemiotikaprofesszor a hatvanas évektől tanított. Umberto Eco nevéhez kötődik a Bologna egyetemén megalapított kommunikációs tanszék is.

Ivano Dionigi, az egyetem volt rektora úgy nyilatkozott: „mindannyian árvák maradtunk Eco halálával”. Bologna polgármestere, Virginio Merola szerint Umberto Ecóból leginkább szabad gondolkodása” fog hiányozni. Az egykor szintén a bolognai egyetemen tanított Romano Prodi volt olasz kormányfő felidézte, hogy Umberto Eco különleges empátiát tanúsított diákjai iránt.

Umberto Eco otthonában, 2007-benForrás: Leonardo Cendamo/Leemage

A La Repubblica szerint Umberto Ecóval az az ember távozott, aki „mindent tudott”. A világ a kortárs kultúra egyik legjelentősebb képviselőjét veszítette el – írta az olasz napilap honlapja.

A SkyTg24 olasz hírtelevízió emlékeztetett, hogy Umberto Eco nem kizárólag az értelmiség körében volt ismert és népszerű, az olasz televíziós kultúráról, politikáról, közéletről mondott véleményei hatással voltak minden társadalmi rétegre. „Ha Olaszországban a kultúra kilépett az egyetemekről és az akadémiákról, akkor ez Umberto Ecónak köszönhető. Ahhoz is elvitte a kultúrát, aki nem járt egyetemre” – kommentálta Eco munkásságát a hírtelevízió megemlékezése.

Ecót a spanyol Universidad de Burgos tiszteletbeli doktorrá avattaForrás: NOTIMEX/Juan Carlos Rojas

„Umberto Eco bestsellerré tette a kultúrát” – írta a La Stampa. A több nyelven beszélő tudós, egyetemi professzor Umberto Eco a modern „tömegkultúra” jó ismerője is volt. Állítása szerint „a tömegkultúra megértéséhez, azt szeretni is kell, ahogyan nem lehet tanulmányt írni a flipperről, ha nem ismered a játékot”. Umberto Eco az olasz egyetemisták több generációjának segített megírni szakdolgozatát Hogyan írjunk szakdolgozatot című kézikönyvével.

Eco utolsó interjúját tavaly november végén adta a La Repubblicának, amelyben bejelentette, hogy más írókkal új könyvkiadót indított útjára La Nave di Teseo (Teseus hajója) névvel. A kiadót Umberto Eco kétmillió euróval finanszírozta. Akkor azt mondta: egy idős író számára egy könyvkiadó alapítása alternatíva a keresztrejtvény-újságokra és az Alzheimerre”. Valójában Umberto Eco az új kiadót a Berlusconi-család birtokolta és az olasz könyvkiadást uraló Mondadori-RCS csoport ellen hozta létre.

Umberto Eco (balra) Giulio Macchival Párizsban, 1970-benForrás: Polymnia/Leemage

Umberto Eco legutolsó könyvét a La Nave di Teseo májusban adja ki: a Pape Satán Aleppe című mű az írónak a L’Espresso hetilapban 2000 óta megjelent írásait gyűjti össze.

Hallgatott a fordítói javaslataira

Hasonlóan Johann Wolfgang von Goethéhez, Thomas Mannhoz vagy Jean-Paul Sartre-hoz, Umberto Eco a senki által nem vitatott, hazájában és az egész világon is óriási tekintéllyel bíró értelmiségi típus képviselője volt – mondta Barna Imre, Eco József Attila-díjas magyar fordítója.

Hozzáfűzte: bár ebből a típusból régen sem volt sok, a mai korban csupán nagyon kivételesen akad egy-egy ilyen személyiség, aki státusánál fogva „szinte kénytelen megnyilatkozni mindenről, ami a világban fontos”.

Számon tartotta műveinek fordítóitForrás: NOTIMEX/Juan Carlos Rojas

Az Európa Könyvkiadó főmunkatársa méltatta Umberto Eco hihetetlen sokoldalúságát és azt a képességét, hogy nem csupán népszerű regényeiben és tárcáiban, hanem filozófiai műveiben is képes volt közérthetően megfogalmazni és számos szempontból kibontani egy-egy témát vagy problémát.

Barna Imre úgy fogalmazott: Umberto Eco számon tartotta műveinek fordítóit, akikkel személyesen is megismerkedett, válaszolt feltevéseikre és gyakran elébe is ment kérdéseiknek.

Az internet elterjedése előtt az olasz szerző körleveleket írt a fordítóknak, amelyekben gyakran le is rajzolt egy-egy problémát. Később előfordult azt is, hogy e-mailben elküldte a fordítóknak a kiadásra váró legújabb regényének még nem végleges kéziratát, amelyen a boltokba kerülés előtt több jelentős változást is eszközölt a fordítók egy-egy hozzászólásának, észrevételének hatására – idézte fel Barna Imre.

2015-ben, RómábanForrás: NurPhoto/Massimo Valicchia/NurPhoto/Massimo Valicchia

Hozzáfűzte: a rendszeres találkozók, konferenciák hatására egy „nagy családdá vált az „Eco-fordítók közössége”, amelynek tagjait az évek múlásával egyre több fontos emberi kapcsolat fűzte össze.

Mint fogalmazott, az olasz szerző életművéről szólva megkerülhetetlen A rózsa neve című regény, ugyanakkor saját személyes kedvencének a modern kor szinte összes őrületét feltérképező jellege, valamint a végső kérdések iránti nyitottsága, radikalizmusa miatt A Foucault-ingát tartja.

Barna Imre elárulta azt is, hogy az Európa Könyvkiadó gondozásában hamarosan nyomdába kerül Umberto Eco legutolsó, olaszul 2015-ben megjelent regényének (Numero Zero) magyar fordítása, amely a Mutatványszám címet fogja viselni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK