Szemgimnasztikával forradalmasítaná a költészetet

ne használd

Egy fiatal költő megunta a könyvkiadók tétlenségét, és öt év munka után a saját kezébe vette legújabb, több szempontból kísérleti kötetének megjelentetését. Kele Fodor Ákos közösségi finanszírozásban gyűjt pénzt az Echolália megjelentetésére, ráadásul ez valójában nem is csak egy verseskötet, hanem inkább egy multimédia-alkotás.

Az Echolalia projekt egy képrejtvényeket tartalmazó verseskötetre emlékeztető könyvből és egy átlátszó bakelitlemezből áll. Egyelőre csak egy-egy prototípust készítettek, mert a sorozatgyártásra közösségi finanszírozás útján gyűjtené össze a pénzt, tekintve, hogy az egyetlen kiadó, amelyik bevállalta a projektet, nem elég tőkeerős ahhoz, hogy előre kifizesse a lemeznyomást.

Átlátszó bakeliten a technoköltészet Forrás: www.echolalia.space

Az echolalia egyébként visszhangszerű ismétlődést jelent, ha nagyon egyszerűen akarjuk meghatározni. A kevésbé leegyszerűsítő magyarázatért Kele Fodor Ákoshoz fordultunk, aki így festette le, mit ért a fogalom alatt.

"Az ember által hallott szavak öntudatlan visszamondását, ismételgetését nevezi echolaliának a pszichológia. De ha belegondolunk,

szavainkat mind már rég halott emberektől örököltük, így mindenki a halottak visszhangja.

Beszédünkben van valami nem személyes, valami közös és élő-halott" - mondta az Origo kérdésére a költő, aki eddig nyolcszáz ezer forintot fektetett be a projektbe, ösztöndíjakból és önkormányzati forrásokból.

Az Echolalia-projekt fele, a lemezen Modeo technoköltészete hallható Forrás: www.echolalia.space

A versekből grafikusok - pontosan tíz - formáltak képversrejtvényeket, hogy aztán beszálljon a buliba Modeo, hogy a techno nyelvére is lefordítsa az alkotásokat.

Az alkotók ígérete szerint az egész audiovizuális élmény olyan lesz, mint egy

meditatív szemgimnasztika,

aminek a tehcno sötét-zajos atmoszférái adnak filozofikus mélységet. Minderről a projekt honlapján írnak.

Meditatív képversrejtvényeken dolgozott együtt költő és dizájner Forrás: www.echolalia.space

A szokatlan projektről videó is készült.

Kele Fodor Ákossal az Origo is készített korábban rendhagyó költészetnapi interjút, amiben Ákos segítségével elrontottunk egy csomó jó verset. A költő szerint ugyanis

az irodalomoktatás egyik nagy bűne, hogy csak a jó műalkotásokkal ismerteti meg a diákokat.

Pedig a rossz versek ismerete nélkül soha nem érthetjük meg a jó verseket.

Kele Fodor Ákos vezetésével az Origo kultúra rovata is elrontotta a legjobb magyar verseket Fotó: Polyák Attila - Origo

„Szerintem pokoli, hogy a diákok nem ismernek meg rossz verseket. Pedig sok rossz vers van, én is írok rossz verseket, pályatársaim is, de ha nyugatos költők életművét végigolvasod, akkor is találsz egy csomót. Az érdekelt, hogyan lehet a rossz verssel megismertetni a diákot, anélkül, hogy rámutatnék, mint egy magyartanár, hogy ez a jó vers, ez meg a rossz. Azt találtam ki, hogy rontsunk el jó verseket. Romboljuk le őket szisztematikusan. Ehhez dolgoztam ki feladatokat” – mesélte Ákos akkor. A kultúra rovat és az Origo olvasói is emlékezetes rontásokat vittek véghez a költő írányításával.