Egy rejtőzködő költő műhelytitkai

kántor péter
Vágólapra másolva!
A Literárium május 2-i estje egy olyan költőé, aki kerüli a reflektorfényt, a színpadot. Ritka alkalom, hogy Kántor Péter közönség elé lép, az irodalmi életben inkább egyéni hangú, érzékeny verseivel van jelen. Tizennégy verseskönyvből álló lírai életműve sokrétű, mélyen megszenvedett költői világot tár elénk. Néhány hete megjelent, Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című kötete pedig bebizonyítja, hogy prózában is lehetséges költőnek lenni.
Vágólapra másolva!

Távol áll tőle minden előtérbe tolakodás, önérvényesítés, magamutogatás. „Lehet szemérmesség, de lehet restség, vagy gőg is akár, hogy a magam ügyében sose kerestem a lehetőséget a versen kívüli megszólalásra. Amit feltétlenül el akarok mondani magamról, azt elmondom versben; a többi alakul, ahogy alakul.” – nyilatkozta egy korábbi interjúban.

Kántor Péter-est a Müpában Forrás: Frank Aljona_

Az Artisjus-nagydíjas Kántor Péter legérzékenyebb, legmegbízhatóbb kortárs költőink egyike. A Kavics és a Köztünk maradjon közt feszülő pályaív tizennégy magas színvonalú kötetet fűz össze teljesen egyedi, hasonlíthatatlan lírai életművé, amely a szerzőre a legnagyobb hatást gyakorló József Attila és Kormos István meghatározó örökségét szűri, nemesíti szuverén költői világgá, értelmezi újjá.

Összetéveszthetetlen hangú költészete így lesz az engesztelhetetlen minőségigény, az elődök tiszteletén nyugvó tradicionalitás és a 21. századi ember drámáját a kor nyelvén megszólaltató lírai modernitás nagyhatású, hasonlíthatatlan szintézise. Első prózakötete, a Nádler István grafikáival illusztrált Egy kötéltáncos feljegyzéseiből írásai ugyanazon az iróniával és szenvedéllyel vegyített egyéni hangon szólalnak meg, mint versei. Május 2-án sok titkot megtudhatunk a négy évtizedes művészi pályáról. A beszélgetést Csalog Gábor zongorajátéka teszi még emlékezetesebbé.