Az Oláh Jánoshoz hasonlóan a Kilencek költői csoport tagjaként indult Kovács István is. Azt is mondta Oláh Jánosról, hogy saját irodalmi munkássága rovására
végzett hatalmas jelentőségű irodalomszervezői munkát.
A Magyar Napló főszerkesztőjeként nem csupán a folyóiratot mentette meg és emelte kitűnő színvonalra, de könyvkiadót is alapított mellé. Kovács István az MTI-nek elmondta, Oláh János
szívügyének érezte, hogy életben tartsa a két háború közötti magyar irodalom népi vonulatának hagyományát.
Kiemelte azt is, hogy olyan fontos fiatal szerzők nevelkedtek az ő holdudvarában, mint például a kiváló prózaíró Csender Levente. Kovács István elmondta azt is, hogy csütörtök este járt utoljára Oláh Jánosnál, akinek egyébként
frissen jelent meg verseiből egy válogatáskötet lengyel nyelven.
Kovács István elmondta, hogy Oláh János
az utolsó pillanatig őrizte tiszta gondolkodását, fényes szellem volt.
Csontos János író, költő és filmrendező, Oláh János korábbi szerkesztőtársa pedig azt mondta, a Közel és a Visszatérés címen megjelent regényekkel Oláh János íróként
a modern és a posztmodern próza közötti átmenet egyik élharcosa volt.
Az eredetileg egységes önéletrajzi mű kettéválasztása kiadói döntés volt, a két kötet egybedolgozott változata 2014-ben jelent meg Közel címmel. Csontos János a műről azt mondta,
ez az elhallgatott, félig-meddig eltagadott regény egy másféle megoldást mutatott a magyar próza megújítására, mint amit az ünnepelt pályatársak kínáltak.
Érdekesség, hogy Csontos János egyetemi szakdolgozatát éppen a Kilencekről írta Együtt és külön címmel, ami később önálló kötetként is megjelent 1990-ben. Az interjúkötethez kapcsolódva csaknem két évtizeddel később, 2009-ben dokumentumfilmet is készített a Kilencekről Novák Lajos közreműködésével.
Csontos János azt is elmondta, hogy Oláh János bevallottan
a népi irodalom 21. századi folytatásának a lehetőségeit kereste,
de ennél sokkal tágabb volt a szemhatára, és számos más esztétikát követő írót és költőt indított el a pályán - mondta Csontos János.
Oláh János fia, a szintén József Attila-díjas Lackfi János a Facebookon több bejegyzést is szentelt édesapjának. Az egyikben saját versét tette közzé.