Jövő szerdán búcsúztatják Csoóri Sándort

Csoóri Sándor SZEMÉLY FOGLALKOZÁS költő mező
Üröm, 2009. április 15. Csoóri Sándor Kossuth- és József Attila-díjas költő áll egy ürömi otthonához közeli mezőn 2009. április 15-én. MTI Fotó: Kollányi Péter
Vágólapra másolva!
Szeptember 21-én, délután 3 órakor vesznek végső búcsút Csoóri Sándortól az Óbudai temetőben. A búcsúztatást a Nemzeti Örökség Intézete szervezi.
Vágólapra másolva!

A református egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút Csoóri Sándortól. Pályatársai és barátai közül megszólal a búcsúztatáson többek között Tornai József költő, Illyés Mária művészettörténész és Kósa Ferenc filmrendező is.

A család arra kéri a gyászolókat, hogy kegyeletüket

egy szál virággal róják le.

Csoóri Sándort hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében érte a halál hétfőn. A kormány a költőt saját halottjának tekinti.

Csoóri Sándor áll egy ürömi otthonához közeli mezőn Forrás: MTI/Kollányi Péter

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelte - erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik. Az 1950-es évek közepétől évtizedeken át

nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben

a Nemzet Művésze címet kapta meg.

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.