A Liget Projekt világszinten is egyedülálló lesz

2015.06.14. 19:16

Fudzsimoto Szu Budapesten járt, hogy aláírja a Magyar Zene Háza tervezői szerződését. A japán sztárépítész a hirtelen jött jégeső ellenére is beleszeretett a Városligetbe, és az sem zavarja, ha valakit palacsintára emlékeztet győztes épületterve.

  • Fudzsimoto szerint egy épületnek is lehet természetvédelmi üzenete.
  • A Városligetbe tervezett múzeumi negyedet világszinten is egyedülállónak tartja. 
  • Szerinte sok közös vonás van a zenében és az építészetben.
  • Nem szeretné, ha pusztán az aláírása miatt lennének egyedülállóak a tervei.
  • A tervezőnek mindig figyelembe kell vennie az adott ország kultúráját. 
  • A Magyar Zene Háza a természetet és az építészetet akarja közelebb hozni egymáshoz. 

Hallom, épp terepszemle közben kapta el a vihar. Akkor most már jégesőben is el tudja képzelni az épületet?

Igen, hirtelen jött az égszakadás. (nevet) Azt viszont még így is pontosan láttam, milyen gyönyörű parkban fog megépülni a Magyar Zene Háza.

Először járt a helyszínen?

Igen.

De nem fontos egy koncepció lefektetésénél, hogy az építész saját szemével is felmérje a terepet?

Van, amikor elkerülhetetlen a helyszín előzetes bejárása, de ebben az esetben a képzelőerő is elég volt az inspirációhoz. Kaptunk pontos képeket és ábrákat a Ligetről, és ezek megadták a koncepciónk kiindulópontját.

Viharban is lenyűgözte a helyszínFotó: Szabó Gábor - Origo

Azért tűnik testhezállónak ez a feladat, mert az ön épületeinél is központi elem a mesterséges környezet harmonikus kapcsolata a természettel? Természetvédőnek vallja magát? Lehet egyáltalán környezetvédelmi üzenete egy épületnek?

Bizonyos értelemben igen. Az egyik legfontosabb célom, hogy a lehető legközelebb hozzam egymáshoz, és minél jobban integráljam a természetet és az építészetet. Ez az elképzelés különösen tisztán jelenik meg a Magyar Zene Házára benyújtott pályázatban.

Kiindulásként ott vannak a fák,

ezekre borul rá mesterséges erdőt képezve a lebegő tetőszerkezet, építészeti eszközökkel egészítve ki a természeti adottságokat. A tető alatti térnek az a fő funkciója, hogy összehozza és közösséggé kovácsolja az embereket: akár zenét hallgatnak, akár csak megállnak egy kicsit beszélgetni. Ehhez az erdő és az épület egymásba ágyazása kiváló platformot jelent.

Egyetért a Liget Projekt stratégiájávalFotó: Szabó Gábor - Origo

A Liget Budapest Projekt szükségességéről jelenleg is hatalmas viták folynak Magyarországon. A kritikusok közül a legtöbben a zöldterületek csökkenésétől tartanak, még ha alaptalanul is. Akkor is benyújtotta volna a pályázatot, ha mondjuk kivágott fák helyére kellett volna épületet terveznie?

A természeti környezet volt az egyik legfontosabb szempont, ami alapján épp a Magyar Zene Házát választottuk a több pályázati kiírás közül. Magával ragadott, hogy a park kellős közepére kell megálmodni valamit, ami az elzárkózás helyett inkább a természettel való összhangot hangsúlyozza.

Az egész projekt stratégiájával is azért értek egyet, mert

a zöldterületeket nem csökkenteni, hanem növelni akarják a ligetben.

Ebbe a zöldbe szervesülnek majd bele az új épületek, amelyek csomópontokként csábítják be az embereket a parkba, azon belül pedig orientálják őket.

Mesterséges erdőt akarnak létrehozniForrás: ligetbudapest.org

Tehát általánosságban is egyetért a múzeumi negyedek alapkoncepciójával? Bölcs dolog ennyi intézményt egy helyre összezsúfolni?

Erre a kérdésre nincs univerzális válaszom, mert ez mindig nagyban függ a helyszín adottságaitól. A Liget Budapest Projekt esetében az a szerencse, hogy hatalmas területről van szó, így nem fenyegeti a zsúfoltság veszélye. Szerintem ez világszinten is egyedülálló jelenség lesz. Az különféle múzeumok kiválóan erősíthetik egymást, és együtt több embert vonzhatnak majd be a Ligetbe.

A közvélemény nemrég tudta meg, hogy milyen tartalom várható pontosan a Magyar Zene Házában. Önök ismerték a konkrét funkciókat?

A kiírásban le voltak fektetve az alapvető igények, ezeknek próbáltunk a mélyére hatolni a tervezés során. Az értelmezés nagyon fontos része a szakmánknak:

mielőtt belevágunk, meg kell értenünk, miről is szól az épület valójában.

Szerencsére ezúttal úgy tűnik, nagyon pontosan megragadtuk a lényeget.

Nincs különbség egy családi ház és egy múzeum megtervezése közöttFotó: Szabó Gábor - Origo

Tervezett már kisebb lakóházat és hatalmas közintézményt is. Mennyiben különbözik egymástól a két feladat?

Bizonyos szempontból nagyon hasonló. Mindkét esetben adott a megrendelő a maga igényeivel, és mindkettőnél figyelembe kell venni a környezetet, valamint az időjárási viszonyokat. Először meghallgatjuk az ügyfél vízióit, de az építészet többről szól az elvárásoknak való puszta megfelelésnél. Le kell ásni egészen az alapokig, megérteni a feladat lényegét, és csak ez után térhetünk vissza a konkrét problémák megoldására.

Ebben az értelemben nincs különbség egy családi ház és egy múzeum megtervezése között,

de persze a lépték azért sokat számít. A hatalmas méret mindig nagyon izgalmas, de olykor épp a kisebb projektek adják az inspirációt a monumentális megoldásokhoz. Máskor meg fordítva: a gigaprojekt világítja meg a legapróbb részletkérdéseket. Akkor érzem magam a legjobban, amikor mindkettőből kivehetem a részem.

A zene akár építészeti ötleteket is inspirálhatFotó: Szabó Gábor - Origo

És mennyire kell zenerajongónak lenni ahhoz, hogy házat tervezzen neki az ember?

Szeretem a zenét, de azért rajongónak nem mondanám magam. (nevet) A muzsikához is az építészet felől közelítek. Régóta érdekel a két művészeti ág viszonya, mert szerintem sok a hasonlóság közöttük. Mindkettő egyszerű, elemi formákat vesz alapul, de a kreativitás segítségével lenyűgözően komplex jelenségeket épít belőlük. Ebből a rokonságból fakad, hogy

a zene akár építészeti ötleteket is inspirálhat.

Az építészetre tehát tekinthetünk művészetként, ami a praktikus vetületein túl akár önkifejezésre is alkalmas?

Szerintem igen. A funkcionalitás persze nagyon fontos szempont, de egy épület emellett az emberek gondolkodását is befolyásolhatja, és inspirálhatja őket a mindennapok során. Látja, ebben is hasonlít a zenére. (nevet)

A kulturális és életvitelbeli különbségeket figyelembe kell venniFotó: Szabó Gábor - Origo

Világszerte sok helyre tervezett már épületet. Ilyenkor mindig figyelembe veszi az adott ország hagyományait, vagy az építészetet egy univerzális nyelvnek tekinti, amit mindenhol ugyanúgy megértenek?

Határozottan az előbbi. A klímán és a természeti környezet adottságain túl a kulturális és életvitelbeli különbségeknek is mindenképp hatással kell lenniük a tervre. Van persze átfedés, hiszen minden építészeti kultúra ugyanazokra az alapvető emberi viselkedésmintákra épül, de az egyes országoknak megvannak a maguk hagyományai.

Azt szeretem igazán, mikor a felszíni sokszínűség és az univerzális mélyréteg közti párbeszéd megjelenik egy terven. Ebből a dialógusból születnek meg az olyan épületek, amik ugyan összetéveszthetetlenül egyediek, mégis mindenkihez szólnak.  

Ne az aláírásomtól legyen egyedi egy tervFotó: Szabó Gábor - Origo

Mennyire fontos az ön számára ez az egyediség? Azonnal felismerhetőnek kell lennie, hogy igen, ez egy Fudzsimoto-épület?

A lényeg, hogy ne az aláírásomtól legyen egyedi a terv, hanem attól a mélyreható módszertől, amit alkalmazunk a tervezés során. Az alapokig visszamenve próbáljuk megérteni, hogy mi lenne a legtalálóbb építészeti forma a kitűzött funkcióknak, figyelembe véve a helyi kultúrát és hagyományokat is. Az egyediség szerintem ebből a fundamentális megértési folyamatból fakad, amit a kidolgozás során alkalmazunk.

Az épület különlegessége tehát sosem rólam szól.

Attól lesz egyedi, hogy képes az adott régió és intézmény sajátos karakterét feltárni. Amikor egy könyvtárat tervezek, a könyvtár lényegét igyekszem megragadni, nem pedig a saját kézjegyeim elhelyezésével vagyok elfoglalva. Ennek köszönhető az is, hogy folyamatosan változik az építészeti stílusom. Ilyen lebegő tetőt például, ami a Magyar Zene Házán lesz, most terveztem először.

És ez a különös épület mit tár majd fel az emberek számára?

Az erdő és az építészet közötti szakadásmentes átmenetet próbálja megvalósítani. Hiszen az erdő már önmagában kicsit úgy működik, mint egy zenei csarnok - mi ezt a funkcióját igyekeztünk minél szervesebben kiegészíteni.

Az sem zavarja, ha lyukacsos palacsintához hasonlítjákForrás: ligetbudapest.org

Vannak magyar építészek, akik épp a szervességet csodálják a kortárs japán építészetben. Szerintük egyszerre nagyon modern, ám közben mégsem veszti el a kapcsolatát az évezredes tradícióival. Erről mit gondol?

Lehet benne igazság, de most hirtelen nem tudnám megmondani, mi is az a kortárs japán építészet. (nevet) Nyilván kimutathatóak bizonyos tendenciák, de egy efféle definíció állandóan változik.

Azt meg végképp nem tudom, hogy az én épületeim vajon részét képezik-e a japán építészetnek.

De igazából nem is érdekel. Japán vagyok, Tokióban élek, ezek a kulturális gyökereim, de egyre többet dolgozom külföldön, így fogalmam sincs, hogy mennyire tekinthető tisztán japánnak, amit csinálok. Szerintem az építészetnek is nagyon jót tesz a sokszínűség.

Az utóbbi időben többet dolgoznak külföldön, mint Japánban. Nem fárasztó az ezzel járó sok utazás?

Most már tényleg világszerte jelen vagyunk: tervezünk Franciaországba, Spanyolországba, Amerikába, Chilébe, és persze Kínába vagy Tajvanba is. Lassan már az év felét utazással töltöm, de ez nem baj, mert mindenhol gazdagodom új élményekkel.

Lesz még alkalma Budapesten nézelődniFotó: Szabó Gábor - Origo

Budapesten most csak egy-két napja van az élménygyűjtésre. Azért volt ideje várost nézni?

5-6 évvel ezelőtt voltam már itt egyszer, és teljesen lenyűgözött, hogy milyen szép télen ez a város. Dermesztően hideg, de gyönyörű, azokkal a fantasztikus hídjaival és fürdőivel. Most is sétáltam egy kicsit, annak ellenére, hogy szorított az idő. Mindig nyitott szemmel járok a világban, igyekszem magamba szívni a hatásokat, és innen aztán bőven van mit magammal vinni.

Örülök, hogy jócskán lesz még alkalmam bebarangolni a várost a következő években.

A hivatalos leírás szerint a hanghullámok inspirálták a Magyar Zene Házának formáját, sokaknak viszont hétköznapibb dolgok jutottak eszébe az épületről. Van, aki a Liget fái közt lebegő felhőre, más lyukacsos palacsintára asszociált a látványtervek alapján. Zavarja, mikor másra emlékezteti az embereket egy épület, mint aminek szánta?

Ez jó! (nevet) A felhő szép megközelítés, és persze a hanghullám is adja magát a szabálytalanul ívelt tető miatt, de hozzám azért a mesterséges erdő gondolata áll a legközelebb. Ha valakinek pedig épp egy hatalmas palacsinta jut róla eszébe, az sem zavar. Nem akarom keretek közé szorítani az értelmezést, a sokféle megközelítés jól megfér egymás mellett. Szerintem ezzel is csak a projekt és az épület jelentéstartománya gazdagodik. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK