Boldog szülinapot Magyarország királyának

A díjazott kép. A tetoválás szövege: Most, mikor ugyanúgy mint mindig, legfőbb ideje, hogy.

A házfalak, sarkok, terek, lépcsők, homokozók és ösvények érdekes dolgokról mesélnek: múltról, jelenről, a közösség mindennapjairól. Ha kellő figyelemmel fordulunk egy lefestett graffiti, egy plakáttemetőként működő villanyoszlop felé, titkok fognak feltárulni, avagy: lehet-e régészeti feltárást végezni egy betemetett homokozóban?

Van Székesfehérváron egy házfal, a Teleki Blanka Gimnázium egyik fala, amin egy téglalap alakú részt kikapartak és lefestettek. Így néz ki.

A kikapart és lefestett rész. De mi állhatott itt? Forrás: Pallag Zoltán

Hogy ez miért érdekes?

Azért, mert Pallag Zoltán állítja, megfejtette a rejtélyt: ezen a helyen 2011-ben egy ismeretlen graffitis felvitt egy stencilképet, ami alig pár óráig volt látható. A meghökkentő igazságot, vagyis hogy mit ábrázolt a kép, rövidesen eláruljuk. De előbb nézzük meg, mi történt itt pontosan, vagyis mit művel Pallag Zoltán kortárs régész.

Nem művel semmit, hanem sétál. Sétál és nyomok, leletek, árulkodó vakolatminták, a múlt homályába vezető ösvények után kutat szülővárosa, Székesfehérvár utcáin. A költőként is aktív Pallag számára ez egyszerre kutatás és meditáció, helytörténeti ismeretszerzés és önvizsgálat.

Kirúgták, visszavették

Pallag Zoltán tizenöt éve már elkezdte egyszer a régészet szakot, de egy év után kirúgták, aztán ugyan újra felvették, szakdolgozatát a kazárokról mégsem írta meg. „Utólag látom, hogy azért, mert ahhoz, hogy érvényes megállapításokat tehessek a témában, 5-6 nyelven kellett volna legalább olvasnom.”

Az a koncentrált figyelem akkoriban – aktív alkoholfüggőként – nem volt a sajátom” – meséli.

Most újra régészet szakra jár, júliusban Komárom-Szőnybe, a római kori Brigetióba megy ásatásra.

Pallag Zoltán régészhallgató Forrás: Pallag Zoltán

De a jó régésznek ásatás sem kell, hogy gyakorolja hivatását.

Pallag a régészet eszközeivel tárja fel Székesfehérvár jelenét és jövőjét,

aminek külön blogot is szentelt, fényképeiből kiállítás nyílt.

Mindig csak a mai nap

Pallag egyébként az általa említett függőségeitől való megszabadulását is dokumentálta a megrendítő és egyáltalán nem csak szerfüggőknek ajánlott csakamainap nevű, már lezárult blogon. Ezen jelent meg elsőként Oláh Gergely Máté portréja is, amely Pallagot a 143. tiszta napján ábrázolja, a képet a Magyar Sajtófotó-pályázaton is díjazták emberábrázolás kategóriában.

A díjazott kép. A tetoválás szövege: Most, mikor ugyanúgy, mint mindig, legfőbb ideje, hogy. Forrás: Oláh Gergely Máté

„A kortárs régészet egy viszonylag fiatal kutatási terület, tavaly óta van komoly tudományos folyóirata. Kutatási területe a jelen és a közelmúlt.

A régészettudomány időbeli felső határát Magyarországon 1711-nél húzzák meg, ami ennél régebbi, az régészeti korú, ami újabb, az nem.

Nyilvánvaló, hogy ezek mesterséges időbeli határok. A kortárs régészet módszerként tekint a tudományra, tehát úgy tekint rá, mint amivel kérdéseket lehet feltenni és válaszokat lehet kapni, akár a jelenkorról is” – meséli.

Olyan a város, mint egy hagyma

Hogyan kell ezt elképzelni? Úgy, hogy feltárják az utcán felejtett kisbuszt. Közel tíz éve a bristoli egyetem kutatói feltártak egy 1990-es Ford Transitot, és a feltárás eredményeit egy cambridge-i régészeti folyóiratban közölték.

„Megmutatták, hogy mennyi adat nyerhető ki egy kortárs tárgyból a régészet módszereivel. A régészet szabad tudomány, amelynek eszközei érvényes válaszokat adhatnak akár a ma kérdéseire is, ebben az esetben többek között a gépkocsi használatából, a benne talált tárgyakból vontak le következtetéseket a kutatók a tulajdonosra és a társadalomra nézvést” – mondja Pallag.

„Egy-egy város korszakai, mint a hagyma rétegei, többnyire felfejthetők. A látható rétegek, mint például a falak, az ott élő társadalom jelenéről és múltjáról beszélnek.” Itt van például az alábbi kép, amin első ránézésre az égvilágon semmi nem látszik, csak némi törmelék és por.

Első ránézésre nincs itt semmi Forrás: Pallag Zoltán

Ahogy ezen a képen sem látunk mást, mint egy Interspart és egy kikopott, romos placcot.

Második ránézésre sincs itt semmi Forrás: Origo

De ha tudjuk, hogy az Interspar egy Ferenc József idejéből származó laktanya romjaira épült, mindjárt másképp nézünk ezekre a színes kőtörmelékekre, hiszen az egykori alakulótér nyomait fedezhetjük fel benne. Itt egy 1912-ben feladott képeslap, ahol látszik a laktanya épülete és az előtte lévő tér.

Amit semminek láttunk, valójában a velünk élő múlt egy darabja Forrás: Pallag

A leomló vakolatrétegeket vizsgálom

A múltbeli rétegek ilyen felfejtése mégsem tudomány, hanem problémafelvetés. „Azt szeretném megmutatni, hogy idővel lehet ebből komoly tudomány: kortárs néprajz, antropológia, régészet” – mondja.

Pallag módszere egyszerű. „Két éve költöztem Székesfehérvárra. Szinte azonnal fotózni kezdtem a várost, amelyet évtizedek óta használok, de valójában csak az utóbbi időkben kezdtem valamelyest megismerni. Bemegyek elhagyatott házakba, nézem a falakat, a leomló vakolatrétegeket vizsgálom, ösztönösen olvasom a várost, hónapról hónapra egyre tudatosabban.

Minden utcasarkon, falon, parkban, kapualjban egy történet szálai láthatók.

Nyomok, amelyek valahova vezetnek, ha figyelmes vagyok.”

Házszámok Forrás: Pallag Zoltán

Plakátoktól dagadt villanyoszlopok

Egy ilyen barangolás során akadt rá egy villanyoszlopra, ami jócskán megvastagodott a plakátoktól.

Mit tesz ilyenkor egy régész? Elővesz egy bicskát, hogy eljusson a feltárható legmélyebb rétegig.

„Az általam elért legmélyebb rétegben egy 2013-as Ákos-koncert plakátját találtam, amely a 2084 turné része volt. A kulturális események sokat elmondanak egy város kultúrájáról, ízléséről. Az pedig, hogy hova helyezik ki a plakátot – ebben az esetben a Várkörút mellett volt – a városrész igénybevettségét is mutatja, hiszen a plakátoktól kövérre hízott villanyoszlopok nyilván a forgalmas utak, utcák tartozékai, nem pedig a peremterületeké.”

A feltárható legmélyebb réteg Forrás: Pallag Zoltán

Ezek a villanyoszlopok időkapszulák, a múlt tükrei.

„Ha most Székesfehérváron megállna az idő, és minden felhalmozódott tudás elveszne a városról, akár a hirdetőoszlopnak használt villanypóznák alapján is fel lehetne rajzolni térképeket arról, hogy melyek voltak a város frekventáltabb területei. Egy-egy ilyen képződmény rendkívül adatgazdag időkapszula.”

Az ösvények mindig ellentmondanak a tervezésnek

A villanyoszlopok mellett érdemes odafigyelni a földhasználatra is a városi terekben. Pallag az aktív és már inaktív homokozókat, a frissen képződött gyalogos ösvényeket is kutatja. „Vicces, hogy mindig ellentmondanak a várostervezésnek.”

A lakók a saját mentális térképük alapján használják a városi tereket, és szinte mindig megtalálják a két pont közti legrövidebb utat.

A helyi ösvénytörténelem egy nagyon izgalmas kutatási terület lehetne. Bennem sok kérdés felmerül. Hogyan alakulnak ki és tűnnek el az ösvények? Meddig él egy ösvény? Vannak szezonális ösvények, amelyek az aktuális növénytakaró függvényei, és vannak sokéves, akár évtizedes múltra visszatekintő ösvények is, amelyek egyes szakaszait akár fel is lehetne tárni egy hagyományos régészeti feltárás keretében” – mondja.

Pallag Zoltán gyerekkora óta vonzódik a letűnt idők nyomaihoz. „A nagymamámnál Belsőbárándon, az egykori kastélyparkban, a kuglizóban egy korhadozó eszkábált pad lábait kihúztuk a földből, és egy régi ötforintost találtunk a lyukban, az volt az első régészeti lelet, amit láttam előkerülni. Azóta vonzanak az úgy maradt világok.”

Nagy álma feltárni a homokozót

Pallag Zoltán kortárs régészeti projektje egyelőre leginkább egy személyes meditáció dokumentálása – egy terápia, amely során visszatalál szülővárosához a függőségétől megszabadult városlakó.

Pallag arra talált egy módszert, hogy harmóniába kerüljön közvetlen környezetével,

hiszen ahogy saját múltját elfogadta, fontossá vált számára városi környezetének múltja is.

A kezdő régészkutató sok visszajelzést kap művészettörténészektől, helytörténésztől, lokálpatriótáktól. „Lehetne ebből egy hagyományos kutatás. Nagy álmom feltárni végre a lakásom előtti használaton kívüli homokozót, ez egyelőre jogszabályi, szervezési nehézségekbe ütközik, de ezek szerencsére kezelhetőek, és remélem, előbb-utóbb megtörténhet Magyarországon az első igazi kortárs régészeti feltárás" - mondja.

A használaton kívüli homokozót már benőtte a fű Forrás: Pallag Zoltán

A kikapart négyzet titka

És hogy milyen graffiti volt a Teleki Blanka Gimnázium falán, amit pár óra alatt kikapartak és lefestettek? A házfalat Orbán Viktor képe díszítette, alatta felirat: Orbán Viktornak, Magyarország királyának boldog szülinapot! Orbán épp ebben a gimnáziumban érettségizett, az ismeretlen graffitis pedig éppen Orbán születésnapján vitte fel a stencilt 2011 májusában, állítólag.

A titok nyitja Forrás: http://contemporaryarchaeology.tumblr.com/

Kérdeztem Pallag Zoltánt, hogyan fejtette meg a rejtélyt, de csak ennyit mondott:

"Fehérvár kisváros, ismerek graffitiseket."