Százmilliókért nem kutatnak semmit

Fekete György az MMA tavalyi közgyűlésén.

A magyar művészet kutatására kap évi százmillió forintot meghaladó állami pénzt a Fekete György vezette akadémián belül a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. Az intézetnek viszont jelenleg egyetlen kutatója sincs, ahogy egyáltalán nem folyik semmilyen kutatás sem. Ehelyett nagy erőkkel tervezgetnek.

Dübörög a munka a Magyar Művészeti Akadémián, Fekete Györgyék jövőre még több pénzből gazdálkodhatnak, az ideinél húsz százalékkal nagyobbra hizlalt költségvetésük már a 6,6 milliárd forintot is átlépi majd. Ebből – a májusban benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint – 174,4 milliót különítettek el egy kis intézményre, és 143,2 milliót az intézmény székhelyének felújítására. Erről az intézményről azonban keveset lehet tudni. Bemutatjuk a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetet – legalábbis azt, amiről van információnk.

Vajon mit csinált az intézet eddig? Milyen kutatásokat tervez? Mire fogja költeni a pénzt? Mikor indítják be a valódi tudományos munkát? Elsősorban ezekre a kérdésekre akartunk választ kapni.

Fekete György, az MMA elnöke Fotó: Bielik István - Origo

Azért is érdekes mindez, mert

az MMA nem azért jött létre, hogy tudományos tevékenységet végezzen, bár joga kétségtelenül van hozzá.

Nem egy hirtelen jött, új ötletről van szó, a kutatóintézet alapítását még 2013 tavaszán határozták el, és nem először kap ilyen nagyságrendű összeget. A 2014-es központi költségvetésből az derül ki, hogy az MMA 109,4 milliót fordíthatott az intézet működtetésére, ebből 20 milliót jelölnek meg beruházásokra, 54 milliót személyi juttatásokra.

A Magyar Közlönyben megjelent 2015. évi központi költségvetésben már 174,4 millió szerepel az intézet működtetésére. (Ebből megint 20 millió megy beruházásra, 95,3 millió személyi juttatásokra, 31,9 dologi kiadásokra.)

Hogy méltó helyen kutassanak a leendő kutatók, az akadémia erre a célra még 2013 novemberében megkapta a Budakeszi úti Hild-villát. A Nol.hu információi szerint a 2014-ben rendelkezésükre álló mintegy 109 milliós összeget a Hild-villa gépészeti távfelügyeletére, őrzésére, karbantartására, a kertre, illetve a kerítés rendbehozatalára és a felújítás megtervezésére költötték.

A Budakeszi úti Hild-villa Forrás: Origo

Hasonlóan alakultak az idei költségek is eddig, bár a teljes keret a tavalyinál lényegesen nagyobb. Kérdésünkre az MMA elmondta: az idei év első felében "az intézet a Hild-villa fenntartására (például közüzemi számlák kifizetésére), az ingatlan állagmegóvására, a terület őrzésére, a működéshez szükséges elemi tárgyi feltételek megteremtésére (például irodai eszközök beszerzésére), és személyi költségekre fordította a rendelkezésre álló forrásokat". Mint írták, a kiadások nem érik el a 19 millió forintot.

Több mint másfél év telt el azóta, hogy a Hild-villát megkapta az MMA. A villa azonban jelenleg üresnek tűnik, a kert rendezésén kívül felújító munkának kívülről nem láthatók nyomai.

Ez nem is olyan meglepő, hiszen magáról a kutatóintézetről, munkájáról egyelőre nem sok konkrétumot lehet tudni.

Szavazás az MMA májusi közgyűlésén az akadémia tulajdonában lévő Pesti Vigadóban Forrás: MTI/Illyés Tibor

A fejlesztés folyamatban van

A kutatóintézetnek jelenleg két munkatársa van: február 1-e óta dr. Kocsis Miklós, akit végzettsége nem a művészeti élethez köt, hiszen jogász, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. Rajta kívül egy fő adminisztrációs feladatokat lát el.

Kocsis feladata az intézet megszervezése. Ha kész, átadja a helyét szakmabeli vezetőnek.

Korábban a Nol.hu mutatott rá arra, hogy Kocsis Miklós régi ismerőse Kucsera Tamás Gergelynek, az MMA főtitkárának. Kocsis még 2013-ban Kucsera Tamással közös tanulmányt jelentetett meg A kultúraigazgatás aktuális közjogi és közpolitikai kérdéseiről címmel. Egy olyan tanulmánykötetről van szó, aminek kiadását a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta.

Kocsis kinevezését megelőzen egyébként a Nol.hu információi szerint egy, a vezetői posztra kiírt pályázat már sikertelenün zárult, megfelelő jelentkező hiányában.

Szervezetfejlesztő munka

Kérdésünkre, hogy mi teszi Kocsist alkalmassá az intézet vezetésére, azt válaszolta: jogász és közgazdász végzettsége, doktori fokozata mellett közel százötven publikációja között számos művészetigazgatási-művészetelméleti munka szerepel.

Kocsis elérhető publikációs listájában művészetelmélettel foglalkozó tanulmány nem szerepel – hacsak nem számítjuk oda a kulturális igazgatással és az MMA-val foglalkozó tanulmányokat. Egyéb területen szerzett tapasztalatai viszont egyértelműen láthatók.

Azt mondta: „az intézményátszervezésben, a szervezetfejlesztő munkában és a szakmapolitikai egyeztetések során szerzett” tapasztalatai miatt bízta meg őt az akadémia.

Pillanatkép egy közgyűlésről Forrás: MTI/Beliczay László

Egyeztetnek az egyeztetők

Kocsis eddig az intézet szervezeti felépítésének és szabályzati hátterének elkészítésén dolgozott, derült ki a válaszokból. Ez többek között azt jelentheti, hogy az intézet mellett működő, az akadémia elnöksége által felkért tanácsadó testület javaslatait fogadja és mérlegeli.

A testületnek eddig csak három ülése volt,

írták. Vélhetően erre a három ülésre gondoltak elsősorban, amikor az MMA házon belüli egyeztetéséről írtak nekünk: „az intézet igazgatója megkezdte a szükséges konzultációk lefolytatását mind az MMA illetékes szerveivel és testületeivel, mind külső partnerekkel”.

A tanácsadó testületet az MMA elnöksége 2014 decemberében választotta meg. Elnöke Fekete György. A további tagok: Ablonczy László akadémikus, az MMA levelező tagja; Devich János akadémikus, az MMA rendes tagja; Farkas Ádám akadémikus, az MMA rendes tagja; Ferencz István akadémikus, az MMA rendes tagja; Maróth Miklós akadémikus, az MTA rendes tagja, az MTA volt alelnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, az MTA volt elnöke; és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára.

Vagyis zajlik a munka, a tanácsadó testület tanácsod ad, az egyeztetők egyeztetnek, a konzultálók konzultálnak, további konkrétumokatt viszont nem igazán tudunk a tudományos előkészítő munkáról.

Ősztől kutatnának, most még honlapjuk sincs

A kutatóintézet szervezésével eddig körülbelül másfél év ment el.

Ennek ellenére az intézetnek még nincsenek kutatói,

nincs semmilyen elérhető dokumentuma a tervezett kutatásokról, nincs semmilyen honlapja. Még az MMA hivatalos honlapján sincs szó róla, Kocsis Miklós neve az intézettel összefüggésben nem szerepel rajta.

Tervek viszont vannak. 2015 őszétől kutatókat is felvennének, akik megkezdik az „elsődleges (alap)kutatásokat” a magyar művészetről, válaszolta kérdésünkre az MMA.

Ez maximum tizenhárom fő foglalkoztatását jelenti.

Ebből tíz lesz kutató, a többiek adminisztratív munkát végeznek. Korábban húsz kutatóról is szó esett a sajtóban. Világossá tették: a kutatóknál nem lesz feltétel az MMA-tagság.

MMA-graffiti 2013 végéről Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Kocsis Miklós szerint ez egy előzmények nélküli beruházás, a kutatói profil kialakítása gondos és hosszú előkészítést igényel. Hozzátette:

széles körű konzultációk folynak a kutatási koncepciók kialakításáról.

Falakba ütköztünk

Több ízben kérdeztük meg az MMA-tól, hogyan épül fel a kutatóintézet szervezeti formája, milyen kutatási témák merültek fel eddig az egyeztetések során, milyen intézményekkel terveznek együttműködni.

Összeszedjük, mit tudtunk meg a válaszokból:

• A Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet „két tartalmi egységre, a Művészeti Osztályra és a Művészetelméleti és Kutatási Osztályra épül”.
• A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadták, ez később elérhető lesz a honlapon, ami jelenleg is éppen készül. Hogy mikor lesz kész, nem tudták megmondani.
• Az intézet munkáját a tanácsadó testület segíti, úgy, hogy tanácsokat ad.
• Eddig a szervezeti felépítésről, a Hild-villáról és a kutatások témájáról tárgyaltak.
• A kutatók művészetelméleti és módszertani elemzéseket fognak végezni a magyar művészet területén, társadalomtudományos eszközökkel.
• Lesz „belső” elemzés, ami a műalkotásra fókuszál, és „külső”, ami a társadalmi környezetre.
• Ösztöndíjakat is osztanak majd.

Egy Fekete György és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által idén májusban szignózott, az MMA 2016-os céljairól szóló dokumentum olyan kutatási területeket jelöl meg, mint például a művészet elmélete és befogadása, „a művészet és a művészeti ágak nemzeti sajátosságainak továbbkutatása, a magyar művészidentitás-szerep hazai és nemzetközi kontextusban való alakítása”.

Szerepel még a dokumentumban a „műalkotásokról szóló dokumentumok gyűjtése” az intézet feladatai között. Mint írják: ezek a kutatások az MMA stratégiai céljainak megvalósítását szolgálják.

A Hild-villa

Kocsis Miklós szerint az intézet eddigi legnagyobb eredménye, hogy megkezdték a Hild-villa felújítását, ez 2016-ban fejeződik be, addig az intézet bérelt helyen működik. A rekonstrukció egyelőre jobbára az adminisztratív, engedélyeztetési, tervezési munkákig jutott, magán az épületen, úgy tudjuk, még nem kezdtek el felújítási munkákat végezni.

A kutatóintézet székhelye, a Hild-villa hátsó része. A nyílászárók és a lábazat elég rossz állapotban vannak Forrás: Origo

Nekünk az utcáról úgy tűnt, a ház tetőszerkezete sérült, a nyílászárók rossz állapotban vannak. A kert sarkában lomokat láttunk, a főbejárat előtti utcaszakaszon beszakadt a járda.

A parkot láthatóan rendben tartják, a telek sarkában lévő kisebb épület mellett kiskertet is gondoz valaki.

A bejárathoz vezető lépcsősort ráncba kell még szedni Forrás: Origo

Ennyiért őrzi az MMA az intézet leendő székházát

Az MMA honlapjának egyik félreeső szegletében találtunk egy táblázatot, ami a Hild-villa őrzéséről és védéséről szól. Eszerint 2014. február 21. és 2015. augusztus 31. között közel 23 milliót forintot költenek el az épület őrzésére.

Van, aki elégedetlen

Van olyan tagja az akadémiának, aki két megszólalása alapján nem tűnik teljesen elégedettnek azzal, ahogy az MMA-nál mennek a dolgok. A tavaly októberi közgyűlésen Keserü Katalin művészettörténész a Magyar Narancs beszámolója szerint bírálta az akadémia vezetését, és lemondott alelnöki jelöléséről.

Keserü Katalin Forrás: mma.hu

„A jövőben az öncentrikus szemlélet helyett nyitni kell más művészeti szervezetek, intézmények, iskolák, egyáltalán a magyar társadalom és a nemzetközi színtér felé. (…) A könyvtárban nemcsak a mi akadémiai tagjaink könyveinek kell meglennie, hanem a művészeti területek nemzetközi áttekintését segítő köteteknek” – mondta kemény beszédében.

A Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE professor emeritusa aztán a májusi közgyűlésen a művészetelméleti kutatóintézetről kérdezte a vezetést.

Kérdéseiből úgy látszott, nem elégedett azzal, ami az intézet körül zajlik.

Megkerestük Keserü Katalint, aki azt mondta, ő sem tud semmit a konkrét elképzelésekről, tervekről, és aggályosnak tartja, hogy az MMA elméleti munkássággal rendelkező tagjai nincsenek bevonva az intézet kialakításába, ahogy a tavalyi „elméleti” ösztöndíj lebonyolításában sem kaptak szerepet.