Csodájára jár a világ a csórompusztai faépítményeknek

2015.07.06. 19:15

Öt kilométernyi faanyaggal és pár játékos kedvű, bulira hangolt építésszel indult 2010-ben a Hello Wood. Ma már világszerte ismerik nyári táboraikat, nemrég kétnyelvű könyvben mutatták be történetüket, de ott vannak a Sziget Fesztiválon vagy a Design Hét kínálatában is, és rendszeresen hívják őket külföldi fesztiválokra. Pedig nem nagy trükk az egész: csak összegyűlnek, és csinálnak valamit fából. Pozsár Péter építésszel, a Hello Wood társalapítójával beszélgettünk.

  • A Hello Wood táboraiban a csinálás a lényeg, nem a tervezgetés.
  • A mostani táborba közel harminc országból mintegy kétszáz résztvevő érkezik.
  • Építenek együtt egy falut, mozgatható kocsmával.
  • A mai építészek nem ismerik az anyagot.
  • Pedig a sztárépítészek ugyanúgy szögelnek, mint a huszonéves diákok.
  • Mindezzel az építészetoktatást is forradalmasítanák.

Miben más a ti táborotok, mint a többi?

Nagyon egyszerű: itt a csinálás a lényeg. Építészek, designerek, szobrászok jönnek, hogy együtt tárgyakat építsünk. Nem feltétlenül épületeket, eddig inkább tornyok, faalkalmatosságok, installációk készültek Csórompusztán. Ide minden nyáron visszajövünk. Elképzelhetetlenül szép a táj, aki először látja, napokig nem tér magához.

Csinálnak valamit fából

Forrás: Hello Wood

Fogunk egy csomó fát, van egy témánk, és csináljuk. A személyes részvételre és tapasztalatra építünk, arra, amire a hagyományos építészképzésben nagyon kevés lehetőség van.

Ma egy építész úgy kap diplomát, hogy fogalma sincs, mi az, amit lerajzolt,

nem ismeri az anyagokat, a térbeli viszonyokat. Az építés rengeteg olyan tudást igényel, amit csakis a tapasztalásból lehet megszerezni. A terv nem végtermék. Nálunk egy rövid tervezési folyamat után intenzív csapatmunka következik, amiben mindenki személyes felelősséget visel. Jelen kell lenni, beleadni, amire képes vagy.

Minden csoportnak van két vezetője a koordinálás miatt, de ezen túl nincs hierarchia, mindenki egyenrangúan vesz részt a munkában. Nem lehet hiányozni, mert az egész csoport bajba jut. Lehet, hogy a közös munkában nem derül ki, ki milyen tehetséggel van megáldva, viszont látható, hogyan áll a munkához, milyen a problémamegoldó készsége.

Mindenki egyforma, a külföldi sztárépítészek ugyanúgy szögelnek, mint a huszonéves diákok.

Csak az esti borozáskor derül ki, ki kicsoda.

A sztárépítész ugyanúgy szögel, mint a diák

Forrás: Hello Wood

Változott a módszer a kezdetek óta?

A lényeg nem, de a tábor karaktere mindig más. Már harmadik éve sok országból jönnek a résztvevők, aminek nagyon örülünk, mert hírünk megy a világban,

ma már minden nagyobb egyetemen ismernek minket.

A táborban ez a sokféleség jól működik, hiszen a legjobb módszer egymás megismerésére mindig a közösen végzett munka. Idén szervezőtársaimmal úgy döntöttünk, hogy nem csoportonként egy-egy önálló valamit fogunk építeni, hanem együtt egy falut.

A közös munka a legjobb módszer egymás megismerésére

Forrás: Talaber Géza

Az építészet és a társszakmák rengeteget foglalkoznak az urbanizációval, ami természetes, hiszen már évekkel ezelőtt átléptük a határt: a bolygó lakosainak több mint fele városi környezetben él. Kevés szó esik a vidék helyzetéről. A Falu Projektben ki fog derülni az is, melyik nációnak mit jelent a falu, hogyan képzeli annak életét, viszonyrendszerét, intézményeit.

A harminc országból érkező közel kétszáz résztvevő fejében nem ugyanaz a falukép él.

Ideális közösségi hely

Forrás: Talaber Géza

Az egy hét alatt nem lakható épületeket csinálunk, hanem modelleket. Ilyenekből fog megépülni a falu - vagy inkább a képe, mivel nincs története, nincsenek tulajdoni viszonyok, nincs régi épület, nincsenek anyagi kérdések. Egyszóval nincsenek problémák, de nincs is erő sem, ami a konkrét helyhez köti, nincsenek a kapaszkodást segítő gyökerek. Egy ideális közösségi hely lesz. Úgy tervezzük, hogy a házak közösen még elmozdíthatók is lesznek, vagyis

ha kiderül, hogy a kocsma kicsit odébb jobb lenne, hát arrébb visszük.

Minden évben más témát jártok körül?

Eddig így volt, de a faluval mostantól három évig fogunk foglalkozni. Idén a születés fázisát vizsgáljuk, a falu kialakulását, jövő nyáron a növekedést, két év múlva pedig az eróziót, a hanyatlást és az azzal járó folyamatokat fogjuk modellezni a tábor keretében.

Mindig a teljes életciklusban gondolkodunk,

nem csupán az építés, hanem az utána következő folyamatok is hangsúlyt kapnak. Ez is ritkán felmerülő szempont a mai építészeti gondolkodásban.

Mindenkinek a fejében más kép él arról, milyen egy falu

Forrás: Hello Wood

2014-ben a Velencei Biennále magyar kiállítása a közösségi építés hazai hagyományait mutatta be. A Makovecz Imre kezdeményezte visegrádi táborok szellemisége máig erős hatású. A Hello Wood hogyan kapcsolódik ehhez a tradícióhoz?

A nyolcvanas-kilencvenes évek visegrádi építésztáborait nagyon fontos erőnek tartom, sok hasonlóság van a két kezdeményezés között. Ott a szakrális tartalmakra került a fókusz, nálunk az építés teljesen lecsupaszított fogalmai dominálnak, de voltaképpen ugyanazt csináljuk. Néhány év múlva már jól látható lesz a párhuzam.

Közösségépítés is zajlik a táborokban

Forrás: Hello Wood

A Hello Wood az ideiglenes építészetet mindig valamilyen módon összeköti a társadalmi felelősséggel. Kis falvakban készítettetek a közösséget szolgáló építményeket, az elmúlt télen pedig bejárta a világsajtót az Erzsébet téren felállított, friss fahasábokból épült karácsonyfa képe, aminek alapanyagát az ünnep után rászoruló családoknak adtátok oda, hogy fűthessenek vele. Foglalkoztok építészeti szemszögből a hirtelen felduzzadt migráció helyzetével?

A kezdetektől kimondtuk, hogy a Hello Wood nem foglalkozik politikával. Persze a téma megtalál minket is. Alapvetően hiszünk benne, hogy

az építészet nem alakítja a világot, hanem kiszolgálja.

Követi a változásokat, nem generálja. Az építész, bár ezt nemigen szokták kimondani, nem teremtő, hanem problémamegoldó. Van, aki gyorsabban reagál, mások lassabban.

A szociális építészet egyik legnagyobb tapasztalata az, hogy nem tudunk komplex megoldásokat felmutatni. Ugyanakkor a válsághelyzetekre válaszokat kell adni. A menekülttéma világszerte a levegőben van, a táborban is foglalkozunk majd vele.

Az építészet nem alakítja a világot, hanem kiszolgálja

Forrás: Hello Wood

Építés, fesztiválhangulat és bulik - közösségépítés is zajlik a táborokban. De valójában ez az egész inkább egy alternatív oktatási forma, egy újfajta szemlélet modellje, hasonlóan ahhoz, mint amiket a házakról csináltok.

Tényleg ez a célunk. Idén először mondjuk ki, hogy egy egyetemektől, intézményektől teljesen független oktatóprogramról van szó, ami képes gyorsan reagálni a társadalmi jelenségekre. Ez egy alulról jövő kezdeményezés, amelyik integrált oktatási projekteket indít. A csopaki workshopunk kifejezetten az oktatáshoz kötődik. Balatoni Hekk a címe, és itt kizárólag hazai építészhallgatókkal a Balaton-parti épített környezettel fogunk foglalkozni.

Szeretnénk valamit létrehozni, ami karakteresebb, mint az Algida-napernyők és a műanyag székek rettenetes tömege.

Csopakon összegyetemi programot is indítunk. Négy csapatban negyvenvalahány diák fog dolgozni, a csapatok vezetője a hazai építészeti élet nagyon karakteres figurái, és mindegyikük egy-egy építészkar oktatója – Debrecenből, Pécsről, Győrből, illetve a BME-ről és a MOME-ről –, és nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi fog kijönni ebből az együttműködésből.

Nincs annyi szakmai lehetőség, ahány építész

Forrás: Hello Wood

Azt szeretnénk, hogy lássák, tapasztalják meg, hogy melyik egyetemen milyen az oktatás, találkozzanak egymással, próbálják ki a közös munkát. Ma a Magyarországon tanuló építészhallgatók nem tudják, a másik egyetemen mi történik.

Nagyon gyorsan változik az építészet szerepe, feladata a korábbi évtizedekhez képest is, az egész rendszer átalakulóban van, a konferencia ezekből fog meríteni konkrét példákat és gondolatkísérleteket lakóhajóktól a Magdolna-negyedig. Csak Budapesten négyezer bejegyzett kamarai építész működik – de hol van ennyinek lehetőség? Egészen másra kell felkészülnünk, mint amit az egyetemeken tanultunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK