A Medikai Vénusz című installációban szereplő modellre az 1970-es évek elején figyelt fel a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, majd 1976-ban fényképezte le a kétszáz éves anatómiai segédeszközt.
A képet az alkotó először fotóként használta, majd egy beállításhoz, hogy megmintázza önmagát.
Az életnagyságú szobor így Drozdik Orsolya szimbolikus önképe, egyszersmind a medikai tekintetnek kiszolgáltatott női test reprezentációja is.
A Medikai Vénusz, az Én Manufakturálása című installáció-sorozat központi darabja. Párját, Az Én manufakturálása: A testi Én címűt 2001-ben a Ludwig Múzeumban láthatta a hazai közönség.
Ennek kapcsán foglalták össze Drozdik műveinek lényegét:
Alapanyagát a női test és ezen belül is saját teste szolgáltatja,
illetve annak installációba helyezett viaszmásolata. Ezen keresztül vizsgálta azt, hogy a test mennyiben biológiai produktum és mennyiben társadalmi konstrukció. A testeket ugyanis sohasem önmagukban látjuk, hanem mindig valamilyen ábrázolásként jelennek meg számunka. Drozdik munkái kapcsán felmerül: a szobor nem objektív tárgy többé, hanem megéledt, hangot kapott: a szubjektivitás hangján beszél.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban most kiállított szobor Az én manufaktúrálása, Medikai erotika című installáció része, amely 2011-ben a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban, 2013-ban a Kiscelli Múzeumban volt látható.
Az időszaki kiállítás 2015. november 10-ig látogatható.
Drozdik Orsolya (külföldön: Orshi Drozdik) (1946) grafikus a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének habilitált egyetemi tanára, számos külföldi képzőművészeti intézmény vendégelőadója. Performanszokat, installációkat, fotókat, rajzokat, szobrokat, festményeket készít.
Kövesse az Origo Kult rovatát a Facebookon!