Nemzeti emlékhellyé avatják az egri várat
A hős várkapitány Dobó István szobra, háttérben az általa megvédett egri várral
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egri diákoktól és lakosoktól származó üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el október 14-én az egri várban, miután bejelentették, hogy a hétvégén nemzeti emlékhellyé avatják. Az időkapszulát a nemzeti emlékhely státuszt jelölő sztélé talapzatába tették, ami a Dobó-bástya előtti területen kapott helyet.
Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója felidézte: az Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította nemzeti emlékhellyé az egri várat, lezárva azt a folyamatot, amely állítása szerint Tinódi Lantos Sebestyénnel kezdődött, Gárdonyi Gézával folytatódott, és a 20. században teljesedett ki. Ez jelzi, hogy
a magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelyének tartja az egri várat.
Az igazgató elmondta, hogy a vár megvédése hatalmas jelentőséggel bírt, és a magyarság összefogásának jelképe lett. Mátyás király óta ez volt az első komoly győzelem az oszmán seregek felett, amelyet önerőből sikerült kivívni. 1552. október 17-én kezdték meg a török seregek elvonulásukat a vár falai alól, és 2002 óta minden évben ezen a napon tartják az Egri Vár Napját.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság meghatározása szerint nemzeti emlékhelynek a nemzet történelmében meghatározó jelentőségű helyszín számít, ami a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír és az összetartozást hivatott erősíteni. Nemzeti emlékhelynek számít a Hősök tere, a Nemzeti Múzeum, a budapesti Várnegyed vagy az ópusztaszeri emlékpark.