Eldőlt a Városliget sorsa, nem lesznek kockaépületek

2015.10.26. 15:07

Elfogadta a kormány a városligeti múzeumnegyed végleges koncepcióját. Vagyis megvalósul a 200 milliárdos Liget Projekt, de komoly változtatásokkal.

Négy év alatt összesen kétszázmilliárdot költenek a gigaberuházásra, vagyis lényegében megvalósulnak a korábbi tervek. 

Ugyanakkor a módosítások nem éppen apró finomításnak tűnnek.  Lássuk sorban őket. 

Na, ezek nem lesznek: Fotómúzeum és Építészeti MúzeumForrás: ligetbudapest.org

Kihúzták a két kockaépületet, a Magyar Építészeti Múzeumot és a Fotómúzeumot. Baán László közleménye szerint ezek az intézmények Budapesten épülnek fel, de nem a Liget Projekt részeként.

A Néprajzi Múzeum már elfogadott tervét elvetik, sőt áthelyezik az épületet is a Dózsa György út – Ajtósi Dürer út sarkáról az Ötvenhatosok terére, vagyis odébb tolják a Hősök tere irányába. Emiatt teljesen új tervpályázatot írnak ki az épületre. 

A radiátorháznak csúfolt Néprajzi Múzeum sem valósul megForrás: Tumblr/lebegopont

Az Origo információi szerint a hivatalos indoklás ezekre a módosításokra az lesz, hogy tehermentesítsék a projektet, ugyanakkor a valódi indok az épületek elvetésére az, hogy nem tetszettek a döntéshozóknak. 

Baán Lászlóval készült nagyinterjúnkban sajtóértesülésekre hivatkozva mi is felvetettük a miniszteri biztosnak, hogy Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak nem tetszenek a kockaépületek, vagyis a Fotómúzeum és a Magyar Építészetek Háza. Baán akkor ezt tagadta. Azt mondta, neki mások az információi

Most pont ezeknek a kockaépületeknek fellegzett be. 

A Néprajzi Múzeum felszabadult helyére színházat építenek, holott ilyesmiről eddig szó sem volt a Liget Projektben. Úgy tudjuk, a Fővárosi Városligeti Színházat a kormány határozott kérésére emelték be a beruházásba. A döntéshozók azt szerették volna, ha a színházi funkció is megjelenne az új Városligetben. A Rákosi-korszakban lebontott, szecessziós Városligeti Színház épületére nem írnak ki tervpályázatot,

azt az eredeti tervrajzok alapján építik vissza. 

Ezzel még távolabb kerül a projekt attól a kezdeti elgondolástól, hogy a beruházás során múzeumnegyed jöjjön létre. 

Baán László szerint a projekt nem egyszerűen a múzeumi negyedről, hanem az egész Városliget megújításáról szólForrás: Origo

Baán László ezért is emelte ki, hogy a projekt nem egyszerűen a múzeumi negyedről, hanem az egész Városliget megújításáról szól. Egész Európában egyedülálló, különleges városrészről van szó: nincs máshol ilyen sűrű intézményi háló, amelynek a park mellett most is része négy múzeum, az állatkert, a Széchenyi fürdő vagy a Műjégpálya, mondta Baán. 

Ilyen lesz a Magyar Zene HázaForrás: Youtube / Dániel Németh

Még a választások előtt átadnák 

Ami nem változott, az a Magyar Zene Háza. Sou Fujimoto épületét ugyanis a kezdetektől jól fogadta a kritika. A tervek szerint még a 2018-as választások előtt átadnák a kész épületet.

A japán sztárépítész fák között lebegő felhőt (mások szerint palacsintát) tervezett. Ez lesz a Magyar Zene HázaForrás: ligetbudapest.org

Az Új Nemzeti Galéria helye is változatlan, állítólag 2019-re készülne el. A tervpályázaton két nyertes épület született, azt viszont máig nem tudni, melyik lesz a befutó. Információink szerint még tartanak a tárgyalások mindkét építészirodával. 

A Snohetta építész iroda terve az Új Nemzeti GalériáraForrás: ligetbudapest.org

A projekt része még a Közlekedési Múzeum átépítése, a Vajdahunyad vára és az Olof Palme Ház felújítása, az aszfaltfelületek visszabontása és mélygarázsok építése.

Felújítják a teljes zöldfelületet is, viszont a régóta ígérgetett pályázatot a zöldfelület rendezésére még nem írták ki. Úgy tudjuk, erre egy hónapon belül sor kerül. 2018-ra adnák át a Szabolcs utcai kórház helyén épült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. Itt lesz a Liget intézményeinek raktára és a restaurátorműhelyek.

A SANAA építésziroda terve az Új Nemzeti GalériáraForrás: ligetbudapest.org

Még idén, esetleg jövő év elején elkezdik a Petőfi Csarnok és a Hungexpo-épületek, illetve a Kertem nevű szórakozóhely bontását. 

Budapest tüdeje

Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés Kulturális bizottságának MSZP-s alelnöke a döntéssel kapcsolatban elmondta: 

Budapest egyik tüdejét próbálják megcsonkítani,  miközben sok területre valóban ráférne a fejlesztés, majd feltette a kérdést, miért kell éppen most ennyi pénzt elköltenie a kormánynak erre a célra, miközben a hármas metró éppen szétesik, és "az iskolákban nincs wc-papír". 

Ikotity István (LMP) alelnök szerint hiba lenne egy Hősök terénél nagyobb alapterületű épületet beépíteni a Ligetbe, míg Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ nagyvárosaiban nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek is, jelenleg azonban a Városliget nem ilyen. 

Nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek isForrás: ligetbudapest.org

Dúró Dóra (Jobbik) elnök arról érdeklődött, hogy a lerombolt Regnum Marianum-templom helyén létesül-e legalább egy emlékhely, Hiller István (MSZP) pedig arra figyelmeztetett, hogy egy ekkora horderejű beruházást nem szabad pártpolitikai nézőpontból megítélni. Az ülésen szót kapott Várnai László, a Civilzugló Egyesület elnöke, aki elmondta: az elmúlt évben 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze, ezzel egyfajta civil konzultációt vittek végig. 

A már Tarlós István főpolgármestersége alatt elfogadott városfejlesztési terv is arról szól, hogy a fővárost barnamezős beruházásokkal kell elsősorban fejleszteni, miközben a Városliget már most is túlterhelt, ezért nem bírja el a további látogatókat – jegyezte meg Várnai László, majd átadta az aláírásokat. Baán László emlékeztetett: a petíció alapfeltevése, hogy csökken a zöldfelület, holott a valóságban nőni fog, 

a miniszteri biztos ezért támogató nyilatkozatként vette át az íveket. 

Ezek nem lesznek a Liget Projekt részeiForrás: MTI/Középülettervező Zrt.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: a beruházás nem von el forrást a kulturális büdzséből, ráadásul számításaik szerint a várható évi 300 ezres többletturizmus eredményeképpen 15 éven belül megtérül az állam számára. 

Baán László elmondta, hogy Budapest még mindig csak évi 3 millió itt éjszakázó turistát vonz, míg Prága 4, Barcelona 6 milliót. Meg kell győzni az európai polgárokat arról, hogy miért jöjjenek Budapestre, ehhez pedig egyedi vonzerőt kell felmutatni – mondta Baán. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK