Megvalósult Fekete György álma

2016.02.19. 12:30

Lezárult a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakmai kollégiumainak tisztújítása, az újonnan delegált és kinevezett kuratóriumi tagok csütörtökön vették át kinevezési okiratukat Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, az NKA elnökétől és Doncsev Andrástól, az NKA alelnökétől.

A tavaly decemberi jogszabály-módosítás eredményeként létrejött új rendszerben a Nemzeti Kulturális Alapon belül (NKA) 17 állandó és három ideiglenes kollégium működik, amelyeknek összesen 128 tagjuk van. 

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztereForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az állandó szakmai kollégiumokban korábban a tagok felét az emberi erőforrások minisztere saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg. Ez a rendszer változott meg azért, mert a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel”  a tárcavezető indokoltnak látta, hogy az NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, és részt vehessen a művészeti területet érintő döntéshozatalban. 

Az új, hat- vagy kilenctagú kollégiumokba a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörben kérte fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek delegálták. 

Balog Zoltán és Fekete György diskurálnakForrás: MTI/Balogh Zoltán

Az NKA közleménye úgy fogalmaz: a miniszter „az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után” kérte fel kollégiumi tagok harmadát. A szakmai szervezetek nagy része ezzel ugyanakkor nem ért egyet. Tizennyolc szakmai szervezet fejezte ki tiltakozását a Nemzeti Kulturális Alap átszabása ellen: ilyen széles körű összefogásra nem volt példa az utóbbi években a magyar kultúrafinanszírozás területén. Volt olyan szervezet, amelyik kimondta: az átalakítás miatt a továbbiakban bojkottálja az NKA-t.

Tizenhét kollégium, százhuszonnyolc tag

Az új rendszerben 17 állandó kollégium működik: művészeti főtematikájúak közé tartozik az építőművészeti, a filmművészeti, a fotóművészeti, az iparművészeti, a képzőművészeti, a népművészeti, a szépirodalmi, a színházművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti kollégium. A nem művészeti főtematikájú kollégiumok között van az ismeretterjesztés és környezetkultúra, a könnyűzene, a könyvkiadás, a közgyűjtemények, a közművelődés, a kulturális fesztiválok és az örökségvédelem kollégiuma. 

Csizmadia Tibor, a színházi kollégium elnökeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A testületek elnökei közül miniszteri hatáskörben nevezték ki az építőművészeti kollégium élére Marosi Miklós főépítészt, a filmművészetiére Lajos Tamás producert, a képzőművészetiére Fabényi Julia művészettörténészt. A népművészeti kollégiumot Cseri Lajos, a Szentendrei Skanzen igazgatója, a könnyűzeneit Dósa Richárd zenész, a kulturális fesztiválokkal foglalkozót Igyártó Gabriella kulturális menedzser, az örökségvédelmit pedig Deme Péter, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke vezeti a miniszter javaslatára. 

A Magyar Művészeti Akadémia delegálta a fotóművészeti kollégium élére Haris László fotóművészt, az iparművészetiére pedig Sára Ernő tervezőgrafikust. 

A szakmai szervezetek jelöltjei közül Jánosi Zoltán irodalomtörténész a szépirodalom, Csizmadia Tibor rendező a színházművészeti, Bozsik Yvette balettművész a táncművészeti, Boronkay Antal a zeneművészeti kollégium elnöke. Balázs Géza nyelvész irányítja az ismeretterjesztés és környezetkultúra, Hermann Róbert történész a könyvkiadás, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea könyvtárigazgató a közgyűjtemények, Csatlósné Komáromi Katalin kulturális szakértő, menedzser pedig a közművelődés kollégiuma tevékenységét. 

Az új kollégiumi struktúra és a tagok névsora az NKA oldalán olvasható

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK