Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Magyar Művészeti Akadémia tagjai idén harmincezer forinttal kapnak többet havonta, a 250 rendes tag 260 ezer, az 50 levelező tag 190 ezer forintot. 2022-ig minden év hasonló léptékű emeléssel indulna, hogy az életjáradék elérje a Magyar Tudományos Akadémia 455 ezres összegét. Év elején bővítették a nem akadémikusi köztestületi tagságot, így már több mint 300-an büszkélkedhetnek a titulussal, ez körülbelül 40 százalékos növekedés tavaly év elejéhez képest.
Az akadémia évi költségvetése is húsz százalékkal, 6,6 milliárd forintra hízott tavaly óta. Feketéék közben a legfőbb kulturális pénzosztó szervben, a Nemzeti Kulturális Alapban is megkerülhetetlen szerephez jutottak.
A korábban az akadémia rendelkezésére bocsátott nagy értékű ingatlanokban zajlanak a tervezési, illetve felújítási munkálatok: mostani irodájából a titkárság 2017-ben az Andrássy úti volt MÚOSZ-székházba költözik, itt lesz a testület központja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert
a Pesti Vigadóban nincs elég hely irodákra.
Az MMA-székházat az ABC Group Ingatlan Fejlesztő és -Üzemeltető Kft. tervezi 140 millió forintért.
A még 2013-ban megkapott Budakeszi úti Hild-villában január elején kezdődtek a bontási munkálatok, a budai villa az akadémia tudományos intézete, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet bázisa lesz, a tervek szerint még idén. A korábbi hírekkel ellentétben szállodát vagy vendégszobákat most nem alakítanak ki a környékhez képest kiugróan nagy, közel tizenháromezer négyzetméteres telken, de
ha lesz rá forrás, felhúznának egy vendégházat is
a Magyar Tudományos Akadémia Domus-házának mintájára a nem túl távoli jövőben – tudtuk meg az MMA-tól.
Hild József klasszicista villája az utóbbi években nagyrészt üresen állt, a kilencvenes évek vége óta nem nyúltak hozzá komolyabban az épülethez. Az MMA tulajdonába két és fél éve került, azóta az akadémia állja az őrzés díját – ez 2014. február 21. és 2015. augusztus 31. között közel 23 millió forint volt – és a további költségeket. Tavaly júliusban az utcáról úgy láttuk, az épület elég rossz állapotban van: a tetőszerkezet és a nyílászárók rozogák, a kert sarkában lomok állnak, a főbejárat előtti járda beszakadt.
Elképzelhető, hogy azért nem kezdődtek meg korábban a rekonstrukciós munkálatok, mert maga a kutatóintézet nehezen állt fel. Bár korábban azt mondták, 2015 őszére már kutatni fognak, év végéig csak a „jelképes működésig” jutottak el, a konkrét kutatási célokról alig árultak el valamit.
Honlapja a mai napig nincs a kutatóintézetnek.
A műemlék rekonstrukcióját a Laki Épületszobrász Zrt. végzi, a munkát a cég gyorsított közbeszerzési eljárás során kapta meg. A több mint 500 négyzetméteres villa és a mintegy 200 négyzetméteres nyaraló, az úgynevezett svájci lak, továbbá a kert rekonstrukciója, új telekbehajtó kialakítása összesen mintegy
824 millió forintba fog kerülni.
A munkálatok során a telken növelik a faállományt, megújítják a telek előtti utcarészen lévő fasort is, közölte érdeklődésünkre az MMA. A villa és a nyaraló is a kutatóintézet működését szolgálja majd, a villában lesz
Mindkét épületet egy helyiséggel bővítik, terveztek a telekre fedett biciklitárolót és 15 kocsihelyes parkolót is.
A kutatóintézetet folyamatosan bővíteni fogják, így „középtávon” 25-30 munkatárssal számolnak, ennyi munkaállomást építenek ki. Az intézet 2016 utolsó negyedévében költözne be.
Az akadémia tavaly év végi közgyűlésén Fekete György mondta a kutatóintézetről, hogy eljutott a „jelképes működésig”. A körülbelül két évig tartó fejlesztőmunka alatt a kormány mintegy 280 millió forintot biztosított az intézet számára.
A több mint nyolcszázmilliós felújítást az MMA saját forrásaiból egészíti ki.
Ugyanakkor az MMA honlapján nincs érdemben szó a kutatóintézetről, és a neten hiába kerestük a kutatóintézet alapító okiratát is.
„A munkát jelenleg nyolc referens végzi, akiknek alapvető feladata annak feltérképezése, hogy az adott műfajban kik kutatnak ma Magyarországon, és hol vannak azok az anyagok, amelyeket az MMA-nak a következő években össze kell írnia” – ezt szintén Fekete György mondta a kissé balhésra sikerült közgyűlésen az intézetről.
Azóta eltelt pár hónap, de sokkal előrébb nem jutott a munka,
még a kutatási stratégia sem készült el.
Dr. Kocsis Miklós, az intézet megbízott igazgatója kérdésünkre így írta le a most folyó munkát: „a kollégák az előzetes tervnek megfelelően végzik azokat az előkészítő munkákat, amelyek a kutatási stratégia véglegesítéséhez szükségesek”.
Ők dolgoznak a kutatóintézetben, a nevekről Kocsis Miklós beszélt az Origónak korábban.
De mi az a toronyzene?
A toronyzene olyan kompozíció, ami arra készült, hogy toronyból fújják le: a városi zenészek az idő jelzésére vagy kitüntetett alkalmakkor fanfárjeleket, korálokat adtak elő, főleg harsonán vagy trombitán.
Az intézet vezetője Kocsis Miklós, akit végzettsége nem a művészeti élethez köt, hiszen jogász, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Elérhető publikációs listájában művészetelmélettel foglalkozó tanulmány nem szerepel – hacsak nem számítjuk oda a kulturális igazgatással és az MMA-val foglalkozó tanulmányokat.
Konkrét kutatásokról, eddig elkészült háttértanulmányokról hiába érdeklődtünk. Annyi derült ki eddig az intézetről, hogy
a kortárs magyar művészetet fogja kutatni,
ezt Fekete György korábban úgy fogalmazta meg, hogy a cél a magyar művészet összeírása.
A kutatás során „az élő mesterek mestereiig bezárólag” vizsgálják a magyar művészet trendjeit, „valamint azoknak az egyetemes művészettel való kölcsönhatását”, közölte az Origo kérdésére Kocsis Miklós.
Kocsis elárulta azt is, hogy látja a kutatóintézet jövőjét:
ha elkészül a kutatási stratégia, pályázatokat írnak ki külsős kutatók számára.
Így a következő években már csak a rengeteg tudományos eredmény közlésére és terjesztésére koncentrálhatnak: „A következő öt évet az intézet tartalmi alapozásával kapcsolatos feladatok, magyarul a leendő kutatási stratégia megvalósításának megkezdése és a megszülető eredmények nyilvánosságra hozatala határozza majd meg.”
