Épül a látványkonyha a Szépművészeti Múzeumban

2016.04.01. 14:25

A Szépművészeti Múzeum a Liget Budapest Projekt keretén belül újul meg éppen 9,5 milliárd forintból, várhatóan 2018 tavaszára: a sajtót most azért hívták meg a meztelen falak közé, hogy a helyszínen könnyebben vizualizálható legyen, mi hol lesz majd, amikor újra megnyílik a főbejárat. 

„Én is kapok sisakot, vagy ha az én fejemre esik valami, az mindegy?” – kérdezi Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója az intézmény oldalbejáratánál. Az épületben ugyanis jelenleg szálló por fedi el a csarnokok freskóit, az egybegyűltek pedig nem festmények, hanem a hatalmas térben szinte elvesző munkagépek előtt szelfiznek. 

Ilyen léptékű felújításra nem került sor az épületben a háború utáni helyreállítást leszámítva – A képre kattintva galéria nyílik!

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A parketta helyén homok, a roppant acélrudak a maguk nyersességében húzódnak a fejünk fölött – és persze ott van minden építkezés kötelező kelléke, az eldobott műanyag palack is a földön.

Baán László igazgató és Kőszegi Antal főmérnök

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A rekonstrukció régóta esedékes volt: ilyen léptékű felújításra nem került sor az épületben a háború utáni helyreállítást leszámítva. Pedig ezer oka volt annak, hogy miért kellene szinte mindennek átalakulnia. „Ennek az egésznek csak nyertesei lesznek” – jelenti ki jó előre Baán. 

Amikor tervezték, egy csomó funkcióhoz megfelelő tereket sem terveztek – A képre kattintva galéria nyílik!

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Mányi István tervező, aki már három évtizede foglalkozik a Szépművészeti terveivel, elmondja: amikor az épületet tervezték, egy csomó – akkor lényegében még nem is létező – funkcióhoz értelemszerűen nem terveztek megfelelő tereket. Volt például összesen két darab vécé, a ruhatárak a készülő 1200 fős helyett 60-80 ember kiszolgálására voltak elegendőek, nem volt büfé (most látványkonyhás, önkiszolgáló étterem lesz), a múzeumpedagógiára szánt szobák a gondolatig sem jutottak el, és akkor a légkondicionálásról, a baba-mama szobáról vagy az akadálymentesítésről nem is beszéltünk. 

Márpedig a múzeumok demokratizálódtak – A képre kattintva galéria nyílik!

Fotó: Marton Szilvia - Origo

De még az időszakos kiállításoknak sem volt akkoriban megfelelő tér, hiszen az első ilyenre három évtizeddel a nyitás után került csak sor. Márpedig a múzeumok demokratizálódtak: ma már nem a látogatók utaznak a műtárgyakhoz, hanem a műtárgyak válnak a „turnék” révén sok helyen, aránylag olcsón elérhetővé, és ehhez a tendenciához – minden velejárójával együtt – igazodniuk kell az intézményeknek.

A Román Csarnok megújul – A képre kattintva galéria nyílik!

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Tizennégyezer négyzetméter

Az újítások egy részét nem is a tervezők miatt kell elkészíteni: részleges légkondicionálás például azóta volt, hogy a Van Gogh-kiállításra készülő biztosítótársaságok egész egyszerűen közölték: anélkül nem jönnek se napraforgók, se félfülű önarcképek. Ráadásul a falemezek folyamatosan száradnak ki, így „életmentés” a légkondicionálás – mondja Mányi. 

A felújított részben – ez a múzeum területének nagyjából 40 százaléka, 14 ezer négyzetméter – már megoldott lesz a légkondicionálás és a teljes akadálymentesítés is, ami persze nem csak annyit jelent, hogy a lépcső mellett lesz felvonó is. Braille-írásos táblák, audiovezetés, hanghurok, gyerekfoglalkoztató, pelenkázó is készül – az utóbbi egyébként, még ha nem is tűnik a legnagyobb kihívásnak, kis híján egyedülálló lesz a városban

Még Baán is összekeveri a jón és a dór terem hűlt helyét – A képre kattintva galéria nyílik!

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Egyes terek helyet cserélnek egymással – az időszaki és az állandó kiállítások csarnokai például –, amit persze most még nehéz a maga teljességében átlátni: a barna porba süppedve, a csupasz falak és lengedező kábelek között állva még Baán is összekeveri a jón és a dór terem hűlt helyét. Visszakerülnek a magyar mesterek rég elvándorolt munkái, egybenyílik több nagy kiállítótér, és nem mellesleg korszerűbb lesz a biztonságtechnika is, ami nemcsak a gépészeknek okoz örömet, de elméletileg megakadályozza azt is, hogy megismétlődhessen a múzeum történetének sötét foltja, az 1983-as nagy képrablás.

A felújítás másik fő oka a felhasználás módjainak megváltozása. A grandiózus, gazdagon dekorált, román kori templombelsőt formázó és a háborúban megsérült Román Csarnokot – gyakorlatilag az egész rekonstrukció epicentrumát – eddig csak raktárként használták, a reneszánsz stílusú, kazettás mennyezetű Michelangelo-teremben pedig a könyvelők irodája volt. 

A Román Csarnok a felújítás epicentruma – A képre kattintva galéria nyílik!

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A kiállítótérré változó egykori luxusirodával kapcsolatban Baán úgy fogalmaz: „Ez is a kis magyar abszurd része volt. Szimbolikus, hogy ezt megszüntetjük. Persze marad még elég abszurditás az országban, de ne pont mi legyünk ezeknek a rezervátuma.” 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK