Kortárs szerzők írtak jeleneteket a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének főműveihez

Szatory Dávid színművész Grecsó Krisztián Hollósy Simon Tengerihántás című képéhez írt művét adja elő a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Textúra 2016 sajtótájékoztatóján, a galéria Munkácsy-termében.

Tíz kortárs magyar szerző írt szövegeket a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének tíz főművéhez. A rövid jelenetek híres színészek előadásában lesznek láthatóak november 8-tól a Nemzeti Galériában, a Textúra 2016 című sorozat hat estjén.

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria negyedik alkalommal jelentkezik hasonló előadás-sorozattal.

A lényeg változatlan: összekötni a képzőművészeti remekműveket az irodalommal

– mondta a Textúra szerdai sajtótájékoztatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László. Újdonságot jelent viszont, hogy ezúttal nem a felkért írók választották ki, melyik alkotáshoz készítenek szövegeket. A sorozat középpontjában ugyanis most az MNG állandó gyűjteményének főművei állnak.

Berniczky Éva Csontváry Kosztka Tivadar Zarándoklat a cédrusokhoz Libanonban, Dragomán György Bálint Endre Fűrészelni jaj de rossz, míg Garaczi László Fehér László Kútbanéző című festményéhez írt rövid jelenetet, ezeket Stefanovics Angéla, Hámori Gabriella illetve Kelemen József és Szabó Sebestyén László adják majd elő.

Grecsó Krisztián szövege Hollósy Simon Tengerihántás, Kemény Zsófi alkotása pedig Szinyei Merse Pál Majális című képéhez készült. Ezt a két művet Szatory Dávid és Schmied Zoltán, illetve Csőre Gábor és Olasz Renátó előadásában hallhatja a közönség.

Szatory Dávid színművész Grecsó Krisztián Hollósy Simon Tengerihántás című képéhez írt művét adja elő a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Textúra 2016 sajtótájékoztatóján, a galéria Munkácsy-termében. Forrás: MTI/Marjai János

Lovas Rozi szólaltatja meg Kiss Noémi művét, amelyet Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő című festménye ihletett. Péterfy Gergely Székely Bertalan Egri nők című képéhez alkotott rövid jelenetet, ezt Murányi Tünde, Vándor Éva és Csákányi Eszter adják elő. László Zsolttól azt a művet hallhatja a közönség, amelyet Rakovszky Zsuzsa Gulácsy Lajosnak A varázsló kertje című festményéhez írt. Térey János azt a feladatot kapta, hogy Berény Róbert Csellózó nő című képéhez írjon jelenetet – ezt Tasnádi Bence és Hajdu Tibor adják elő, míg Tóth Krisztina MS mester Vizitáció című festményéhez alkotott rövid jelenetét Balsai Móni és Trokán Anna tolmácsolásában hallhatják majd a nézők. A jeleneteket Valló Péter, a Radnóti Színház főrendezője rendezi majd meg, az előadásokon közreműködik továbbá Tihanyi Zsuzsanna zongoraművész, Bánhegyi Tünde hegedűművész és az Anima Musicae Kamarazenekar. A jelmezeket a MOME hallgatói tervezik.

A jeleneteket az adott műalkotás közvetlen terében láthatja a közönség,

így a színészek játéka egyszerre eleveníti meg a kortárs szöveget, és helyezi új megvilágításba az azt inspiráló műalkotást. A színészek rövid szünetekkel újra- és újrajátsszák a jeleneteket, a nézők így semmiről nem maradnak le, és saját tempójukban mozoghatnak az egyes színek között.

Valló Péter az idei témával kapcsolatban kiemelte: érdekes azt kutatni, miért és hogyan lesz "főmű" bizonyos munkákból, és miért nem lesz az más alkotásokból.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Forrás: MTI/Marjai János

Baán László hozzátette: a kezdeményezés sikerét bizonyítja, hogy

a hat előadás belépőinek fele már elkelt.

Mivel sokan vennék kézbe a Textúra szövegeit,

rövidesen nyomtatásban is megjelenik a tavalyi sorozat anyaga,

az év végére pedig az idei szövegek is elérhetőek lesznek.

Az előadásokra iskolai csoportokat is várnak, de kifejezetten a gyerekek számára 2017 tavaszán Mini Textúra elnevezéssel is szerveznek sorozatot - árulta el Baán László.