Újabb verzióval állt elő a Picasso-műveket rejtegető villanyszerelő

Pierre Le Guennec, who is accused of receiving stolen goods after being found in possession of paintings by late Spanish artist Pablo Picasso, arrives at the court in Grasse, southeastern France on February 10, 2015. Le Guennec, a former electrician, is set to go on trial along with his wife for receiving stolen goods regarding some 271 artworks by Picasso which Le Guennec claims were given to him by Picasso and his wife Jacqueline when he carried out work on their villa in Mougins in the 1970's. AFP PHOTO / VALERY HACHE / AFP PHOTO / VALERY HACHE

Hétfőn kezdődött annak a francia villanyszerelőnek a fellebbviteli pere, aki negyven éven át rejtegette garázsában Pablo Picasso 271 művét. A férfi még mindig azt állítja, hogy a festő özvegyétől, Jacqueline-tól kapta ajándékba a gyűjteményt. Igaz, kicsit kiegészítette a vallomását.

Pierre Le Guennecet, a 76 éves nyugdíjas villanyszerelő és felesége fellebbviteli pere hétfőn kezdődött Aix-en-Provence-ban. és várhatóan december 16-áig döntenek sorsukról.

Guennec Picasso 271 művét 40 éven keresztül, 1973 óta tartotta garázsában. 2010-ben is csak azért vette fel a kapcsolatot a művész fiával, Claude Picassóval és a hagyatékot gondozó ügynökkel, mert hitelesíttetni akarta a nála lévő műveket. A szakértők akkor megerősítették, hogy valóban Picasso műveiről van szó, de

a művész fia már akkor sem hitte el, hogy az apja ajándékozta volna oda az alkotásokat.

Éppen ezért azonnal hagyatékkezelői eljárást kezdeményezett a francia belügyminisztériumnál, Le Guennecet őrizetbe vették, kihallgatták.

Az ügy 2015-ben ért el következő állomásához, amikor is Guennecet és feleségét csalás miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a dél-franciaországi Grasse büntetőbírósága. Guennec akkor azt állította, hogy a műveket az 1973-ban elhunyt Picassótól és a feleségétől, Jacqueline-től kapta, amikor utolsó otthonukban, a Cannes közelében fekvő Mougins településen lévő házukban dolgozott. A perben meghallgatott tanúk azonban egyértelműen kizárták ennek lehetőségét.

Pierre Le Guennec a 2015-ös tárgyaláson Forrás: AFP/Valery Hache

A hétfőn kezdődött tárgyaláson Pierre Le Guennec már egy kiegészített verzióval állt elő. Azt mondta, hogy

azért kerültek hozzá a művek, mert Jacqueline Picassónak problémái voltak a festő fiával, Claude-dal.

Guennec úgy folytatta, hogy néhány hónappal Picasso halála után az özvegy Jacqueline megkérte, hogy szemeteszsákokban helyezze biztonságba a műveket. A nő állítólag arra is kérte, hogy később majd adja vissza őket. Egy mű kivételével, amire Jacqueline azt mondta, hogy megtarthatja.

Pierre Le Guennec szerint valószínűleg a hagyatéki eljárás alól akarta a család kivonni a zsákokba tett műveket. Azt állította, azért nem mondta el korábban az igazságot, mert félt, hogy azzal vádolják meg, hogy ellopta ezeket a zsákokat. Ez azért nem elég erős magyarázat arra, hogy

miért nem kereste fel Picasso özvegyét 1973-tól 13 éven át.

A nő ugyanis 1986-ban halt meg. Igaz, arról sincs hír, hogy a nő kereste volna a villanyszerelőn az alkotásokat.

Pierre Le Guennec még 71 évesen, mikor 2010-ben arról mesélt, hogyan jutott az alkotásokhoz Forrás: AFP/Valery Hache

Az örökösök képviselői szerint a villanyszerelő az elsőfokú per után a fellebbviteli perben egy újabb hazugsággal állt elő. A házaspárt "lopásból származó vagyonnal való csalásban" mondta ki bűnösnek a bíróság másfél évvel ezelőtt, de a nyomozás nem tudta megállapítani, hogy a lopásnak ki vagy kik voltak az elkövetői. Mindenesetre az ügyészség szerint a házaspár kihasználta Pablo Picasso bizalmát és emlékét, amikor hozzájutott a művekhez. Az ügyész ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyből a gyanúsítottaknak semmilyen anyagi hasznuk nem származott.

A művekről annyit tudni, hogy Picasso 1900 és 1932 közötti időszakából származnak. Az ügyvéd szerint

nagyon valószerűtlen, hogy Picasso 70 évig őrizgette a műveket, hogy aztán csak úgy elajándékozza egy villanyszerelőnek.

A gyűjtemény nagyon vegyes, a művek többsége nincs aláírva, és nem szerepel a festő 1973-as halála után készített hagyatéki nyilvántartásban. Vannak közötte rendkívül értékes kubista kollázsok, rajzfüzetek, sőt hat kis olajfestmény, és 28 kőnyomat is. Értéküket 2010-ben összesen körülbelül 60 millió euróra (körülbelül 18 milliárd forintra) becsülték.