Kiskamaszként mindenkinek eszébe jutott, sokan ki is próbáltuk, hogy mennyire vicces lenne, hahaha, ismert slágerek szövegébe csúnya szavakat tenni. (Vagy a Toldiba.) Néhányan ezt a nyilvánosság előtt is kipróbálták, de senki nem ment még olyan messzire, mint a My Dick duó tagjai. Ők leegyszerűsítették az amúgy sem túl bonyolult poént: csak azt illesztik be, hogy "my dick" és "dick" ("faszom", "fasz"), igaz, ezt viszont kb. mindenhova, ahova csak lehet. És hát minden egy vagy kétszótagos főnév helyére lehet, persze. A dalokat Cool Hand hol fahangon énekli, hol eltúlzott paródiaként; hol úgy, mintha elhinné, hogy de jó hangja van, pedig egyáltalán nem. Társa, Hand Solo általában a presszózenekarok színvonalán dolgozza fel a slágereket, de néha egy jó kis baromkodást is megejt a szintin (lásd a Baker Dick és a Dick In Heaven szólóit).
Ez egyszer valamennyire vicces (életkortól, az infantilitás függően), háromszor már idegesítő - na de az innen letölthető My Dick's Double Full-Length Release című lemezen huszonháromszor szerepel: megfaszosított slágerek a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évekből, több mint másfél órában. (Sőt, ez nem is az összes számuk, derül ki ebből az interjúból.) Akkor ez mi? Szerintük: művészet! A Facebookon ezt írták önmeghatározásnak: dekonstruktőrök, abszurdisták, dadaisták, pop művészek / art művészek. És tényleg, miért ne lenne művészet?! Azért persze hogy fárasztó, én már majdnem abbahagytam, amikor kiderült, hogy míg a lemez elején csak egy-két kiemelkedő szám van (az említett két idiótaszintisen túl a Piano Dick), addig a végén egyre jobb lesz. Aki tudja, hogy másfél órát ebből nem bír ki, a What's Up, My Dicktől hallgassa (a 4 Non Blondes-szám új szövege tényleg csak a "my dick" ismételgetése). A végén az Orinoco Dick koronázza meg az élményt, amit akár még zseniálisnak is lehetne nevezni!