A beatzene miatt hagyott fel a csellózással: Tolcsvay Béla 70 éves

2016.11.06. 14:01

Hatévesen kezdett csellózni, de komolyzenei érdeklődését hamar elfújta a beatzene szele. A csellóból gitár, a gyerekből pedig beatzenész lett. November 6-án ünnepli 70. születésnapját Tolcsvay Béla Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, vagy ahogy magát hívja: énekmondó. 

Tolcsvay Béla és öccse, László a Várban nőttek fel, édesapjuk zenetanár volt, így értelemszerűen ők is korán kezdték a zenetanulást. Béla például csellózott. Hatéves kora óta tanulta a hangszert, igazi csellistának készült. Egészen addig, 

amíg a beathullám be nem tört Magyarországra is. 

Tolcsvay Béla búcsút mondott a csellónak, és gitárra váltott, méghozzá 12 húrosra. A cselló masszív zenei alapokat adott, így nem volt nehéz megértenie a gitár lelkiségét, akár tanár nélkül is. Körülbelül 18 évesen, 1964-től kezdett zenekarokban játszani. Ilyenek voltak a Strangers, a Mistral és a Vanderers. Aztán három év próbálkozás után, 1967-ben testvérével megalapították első saját zenekarukat. Ebben ők gitároztak, Balázs Gábor bőgőzött, és Baranyai Ilona énekelt. Főleg feldolgozásokat játszottak, de akadtak saját dalaik is, például a Ne menj el. Ők maguk egyébként 1967 karácsonyától számítják igazi pályafutásukat, amikor a Ne menj el-t írták. 

Tolcsvay Béla énekmondó 2015-benForrás: MTI/Ujvári Sándor

Ezzel a formációval más beatzenekarok koncertjei között, illetve a szünetekben játszottak. Egyszer közösen léptek fel a Futurama együttessel egy sétahajón, ahol a Tolcsvay formáció valójában kiegészítő show-nak indult, de mivel leégtek az erősítők, végül ők lettek a főzenekar, hiszen akusztikus hangszereken játszottak. 

Az Illés ebben az időben már nagyon népszerű volt, rendszeresen felléptek a Szentháromság téri Várklubban is. A szünetekben pedig engedték Tolcsvayékat játszani. A műfaji hasonlóság jól jött, hiszen Illésék is előszeretettel építettek népzenei motívumokat dalaikba, mégis azt lehet mondani, hogy 

az első, igazán folk-rock vagy folk-beat formáció Tolcsvayéké volt. 

Az induláskor persze jól jött a segítség, ugyanis Illésék nevezték be őket az 1968-as Ki Mit Tud?-ba, amit folk kategóriában meg is nyertek Tolcsvayék. A Ne menj el mellett a Boldogtalan vándor és az Oly jó lenne véled című saját számaikkal taroltak. Szörényi Levente egy későbbi interjújában mondta Tolcsvayékról: 

Nagyon szerettük őket, és igyekeztünk őket betolni a képbe.” 

A folk-rock mozgalom, vagy akár önmagában a folk mozgalom a 60-as évek végén már nagyon erős volt. Ebben sokat segített, hogy az Illés, az ország legnépszerűbb együttese is a folk felé kacsingatott. A Ki Mit Tud? megnyerése után nem sokkal Tolcsvayék már saját folk-rock klubot nyitottak a Bem rakparton. Rengeteg vendégfellépővel csinálták a bulikat. Játszott itt a Muszty–Dobai meg a Sebő–Halmos duó és a Kaláka is. Tolcsvayék egyik titka az volt, hogy 

megtalálták a beat és a népzene keverékének tökéletes receptjét. 

Ekkor már nem a sétahajón szereplő, kizárólag akusztikus Tolcsvay formációról van szó. Már ők is használtak elektromos hangszereket, amelyeket nagyszerűen egészítettek ki népi fúvós és pengetős hangszerekkel.  

Tolcsvay Béla csellóról váltott a 12 húros gitárraForrás: MTI/Rosta Tibor

Az 1970-es évek elején még tovább erősödött a beat folk ága, ez persze nem azt jelentette, hogy kolbászból volt a kerítés, de tény, hogy Tolcsvayék ekkor már nem amatőrnek számítottak. Muszty Bea és Dobay András honlapjukon azt írják, hogy a Tolcsvayékkal közös gázsijuk egy 1970-es hűvösvölgyi fellépésen 

egy láda sör, egy oldal szalonna és két kiló kenyér volt. 

A Tolcsvay együttes a 70-es évek elején már a legnépszerűbb beatzenekarok között volt. Rendszeresen léptek fel közösen az Illéssel, ezenkívül népszerűségüket jelzi az is, hogy szerepeltek Mészáros Márta Szép leányok, ne sírjatok! című filmjében. Igaz, a filmben a Kexé volt a főszerep, a Tolcsvay testvérek épphogy csak megjelentek a filmben, de tény, hogy ott voltak. 

1971-ben a Tolcsvay testvérek is a keményebb hangzás irányába mentek, és vendégzenészekkel egészültek ki. Szilvássy Zsolttal (basszusgitár), Móricz Mihállyal (gitár) és Németh Oszkárral (dob) már öten voltak. Szilvássy azonban csak egy évig maradt az együttesben, helyére pedig Czipó Tibor érkezett a Miniből, és így alakult ki a Tolcsvayék és a Trió felállás. Játszottak a Kisstadionban, közös klubot nyitottak az LGT-vel, egyszóval beindultak. Az 

1971-es volt a zenekar legsikeresebb éve. 

Sikerüket az is jelezte, hogy 1972-ben a hanglemezgyár kiadta első önálló lemezüket Ez mind eladó címmel. Az, hogy önálló, nem teljesen igaz, mert a lemezgyár valószínűleg nem bízott Tolcsvayék sikerében, ezért megtámogatta a formációt a kor legnépszerűbb énekesnőivel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival és Zalatnay Saroltával. 

Ennek ellenére a lemez nem aratott nagy sikert, az énekesnők jelenléte inkább csak rontott a lemezen, de nyilván nem a színvonallal, mint inkább a műfaji keveredésekkel voltak gondok. Ugyanis nem igazán illettek a korábban, Tolcsvayéktól meszokott stílushoz, és az albumon megjelenő dalok sem tökéletesen azt az irányt követték. 

A Tolcsvay testvérek között ekkor már 

volt némi ellentét azzal kapcsolatban, hogy milyen stílus irányában folytassák a munkát. 

Tolcsvay Béla maradt volna a népi vonalnál, míg László ment volna a rock felé. Közben jött egy lehetőség. 1973-ban a bomladozó Illéssel és Koncz Zsuzsával együtt hozták létre a KITT-egylet (Koncz – Illés – Tolcsvay Trió) nevű folkos szupergroupot. Június 10-én, a Miskolci Rockfesztiválon, a DVTK-stadionban léptek fel először közönség előtt. Ezt a fesztivált szokták „kis magyar Woodstock”-ként emlegetni. A rendezvény főszervezője Tolcsvay Béla volt. 

Koncz Zsuzsa a Miskolci Rockfesztiválon, a DVTK-stadionban fellépés előttForrás: Fortepan - Urbán Tamás

A KITT-egylet júliusban országos turnéra indult, de közben november 2-án Illés Lajos hivatalosan is bejelentette az Illés-együttes feloszlását. Ez pedig a KITT-egylet végét is jelentette, ugyanis Szörényi Levente a testvérével, Szabolccsal és Bródy Jánossal mindjárt megalapította a Fonográfot, ahova a KITT-egyletből még Tolcsvay László érkezett, illetve a korábbi Tolcsvayék és a Trió formációból Németh Oszkár és Móricz Mihály csatlakozott. 

Így a KITT-egylettel 

megszűnt a klasszikus felállású Tolcsvayék és a Trió is, 

mivel az akkori formációból egyedül Tolcsvay Béla nem állt be az újonnan alapított Fonográfba, egyedül maradt. A Tolcsvay testvérek viszonyát a szakadás évekre megrontotta. 

1974-ben Tolcsvay Béla már egyedül indult Erdélybe, népdalgyűjtő körútra, azután különböző triófelállásokkal tartotta életben az egykori Tolcsvay Trió népzenei motívumokra építkező hagyományait. 1976-ban közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. Latinovits egyébként akkoriban tervezte létrehozni a Művész Színházat, amelynek zenei vezetője Tolcsvay Béla lett volna, de a színész váratlan halála miatt a terv nem valósulhatott meg. 

Tolcsvay Béla 1976 és 1978 között az egri Gárdonyi Géza Színházon belüli Agria Játékszín zenei vezetője volt. Az 1980-as évek elejétől a pomázi Tolcsvay-tanya vezetője, emellett pedig 1988 óta a Bojtorján együttesnek ír dalokat. A budapesti Tolcsvay Klubot 1994-ben hozta létre. Testvére zenéjére ő írta az 1987-ben bemutatott nagy sikerű rockoratórium, a Magyar mise verseit.

Tolcsvay Béla 2015-ben az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadó-művészi pályája elismeréseként vehette át a Kossuth-díjatForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

1992 és 1999 között írta önálló művét, a Szép szerelmem, Magyarország című trilógiát. Ennek részei a Napfényfia, a Rijjadóleány és a Csillaglánc. 2011-ben Máriaremetén, a Kisboldogasszony-bazilika kertjében mutatták be Az égig érő fa című táncos mesejátékát, amelyet Tolcsvay Béla Béres Melindával közösen hozott létre. Több népzenei vonalon tevékeny művész szerepelt a produkcióban: a misztrálos Heinczinger Miklós mellett ott volt a teljes Téka együttes is. 2015-ben volt az Aranyfényű asszony című népi szertartásjátékának premierje. 

Tolcsvay Béla 

a mai napig fellép a Tolcsvay Trióval, 

elsősorban Tolcsvay Béla, Czipó Tibor és Egri László összeállításban. Emellett – ahogy ő fogalmaz – sokszor énekmondóként, tehát önállóan ad elő, elsősorban 12 húros gitárjával. 

Tolcsvay Bélát 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjat kapott, az átadóünnepségen azt mondta, „énekmondónak tartom magam, 

kicsit olyan a szerepem, mint annak idején Tinódi Lantos Sebestyéné vagy Balassi Bálinté volt... 

Kötelességemnek érzem, hogy átadjam az embereknek azt a kulturális irányt és tudást, amit vallok és amiben hiszek.”