Magyarország "nyelvművelő paradicsom"

Vágólapra másolva!
Nyelvstratégiai intézet létrehozását szorgalmazza Balázs Géza.
Vágólapra másolva!

Mindenkinek van valamilyen tudása, véleménye a nyelvhasználatról. A mi feladatunk az, hogy tudatosabbá tegyük a nyelvhasználatot, és megszabadítsuk a beszélőket a fölösleges nyelvi babonáktól, a hibázás félelmétől, és javítsunk az életidegen, bürokratikus nyelvezeten - fogalmazott portálunknak adott interjújában Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár. Az elektronikus médiában is jeleskedő nyelvész szerint az Európai Uniótól nem kell tartani, hiszen a közösségnek van a legtudományosabb és legdemokratikusabb nyelvpolitikája.

Az embernek az az érzése, hogy a '90-es években a kifulladás jegyeit mutató hagyományos nyelvápolás mintha újra reneszánszát élné. Túlzott ez az optimizmus?

DUEhttp://www.due.huDiák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete

- Én nem érzékeltem, hogy az 1990-es években kifulladt volna a nyelvművelés. Éppen e tudományág képviselői mentek a dolgok elébe: 1992-ben megrendezték az első, határon túli magyar nyelvészeket is bevonó nyelvművelő konferenciát - a jövő feladatainak meghatározása, a nyelvművelés módszereinek megújítása jegyében. Egy szerző szerint Magyarország "nyelvművelő paradicsom". Több orgánum, médium rendszeresen igényli a nyelvi témájú írásokat, és kér tanácsot nyelvi ügyekben.

Ha az "utca emberének" figyelmét kellene felhívni a nyelvművelés fontosságára, milyen praktikus érvekkel győzné meg azokat, akik a témától idegenkedve csak legyintenek?

- Az "utca embere" (ha egyáltalán van ilyen) rendszerint érdeklődőbb a nyelvi kérdések iránt, mint azt egy nyelvész gondolná. Mindenkinek van valamilyen tudása, véleménye a nyelvhasználatról. A mi feladatunk éppen az, hogy tudatosabbá tegyük a nyelvhasználatot, és megszabadítsuk a beszélőket a fölösleges nyelvi babonáktól, a hibázás félelmétől, és javítsunk az életidegen, bürokratikus nyelvezeten, amely - szerintem - ma már sokszor a demokratikus jogokat veszélyezteti. De további praktikus érveket is mondhatnék: ha a műveltség gazdagít, a nyelvi műveltség sokszorosan; a hatékony, sikeres nyelvhasználat az egyéni-társadalmi siker biztosítéka is. Soroljam még?

Sokakban a családalapításkor, az első csemete megérkezése után tudatosodik, hogy az anyanyelv tisztes elsajátítása nem valami barokkos divat, hanem a pontos ismeretszerzés elsőszámú föltétele.

- Egyetértek. A jó, a biztos, a választékos, a helyzetekhez illő (anya)nyelvhasználat szerintem is segíti a gondolkodási képességeket, pl. a kategorizálást, a lényeglátást, a nemcsak érzelmi alapú vitakultúrát s mindezek a szocializáció, a lelki fejlődés, a későbbi sikeres társadalmi működés alapjai.

Ön az elektronikus médiában évek óta vívja szélmalomharcát...

- Nem vagyok Don Quijote. Nagyon sok megerősítő visszajelzést kapok, és talán sikereket is elkönyvelhetek, amennyiben sikerült a nyelvművelésbe új hangnemet, módszereket "lehelnem". Nagyon sok helyről, különösen más szakmák kiváló képviselőitől, de a nyelvészettel kapcsolatban nem lévő emberektől, valamint a határon túlról (igen, túlról, például Izraelből is) nagyon sok megerősítést kapok.

Az európai kohóban leselkedhetnek veszélyek a magyar nyelvre, vagy ennek felvetése pusztán az ismeretlentől tartó "provincialisták" túlzó félelme?

- Az Európai Unió minden országában vannak félelmek, számomra azonban egyértelmű, hogy a közösségnek van a legtudományosabb és legdemokratikusabb nyelvpolitikája. De hogy ebből mit hajtunk végre, az csak rajtunk, tagországokon múlik. Mi magyarok máris lemaradtunk egy nyelvstratégiai intézmény létrehozásával...

Ugyanakkor nyelvész berkekben is éles vita folyik bizonyos szakmai kérdésekről. Legutóbb Szlovákiában jelent meg egy magyar nyelvész könyve, amelyben a szerző meglehetősen nyersen kiosztja a kollégákat. Beavatná a kívülállókat, miről zajlik a vita?

- Az 1990-es évektől kezdve több vita kapcsolódik egymáshoz a nyelvművelésben. Előrebocsátom, hogy a vita hasznos, mert felkavarja az állóvizet, és szükségessé teszi nézeteink újragondolását. Jelenleg vita folyik a nyelvi normáról, a magyar nyelv többközpontúságáról, nyelvtörvényről, a magyar nyelvművelés tudományos voltáról és helyéről. Mindezekről most fejeztem be egy könyvet, amely hamarosan megjelenik.

Sokan mondják: műveletlenség, igénytelenség ide vagy oda, a Kárpát-medencében a magyar nyelv sikerre van ítélve, mert a gazdasági, kulturális, kereskedelmi kapcsolatok kézenfekvő közvetítője, amely a határon túli honfitársaink kezében különleges aduász. Vannak-e annak jelei, hogy praktikus szempontok okán román, szerb, szlovák vagy ukrán fiatalok érdeklődnek a magyar elsajátítása iránt?

- Igen, a magyar nyelvnek jó a "geopolitikai" helyzete, bár ez főként a nem éppen örvendetes trianoni döntésnek köszönhető. Örülnék annak, ha a magyar gazdaság és kultúra erős és kisugárzó jellege miatt ez a vonzás megmaradhatna. Természetesen minden csak kölcsönösségben értékelhető. Nekünk is sokkal jobban oda kell figyelnünk saját nemzetiségeinkre és szomszédainkra. A tudás, a műveltség ezen a téren is hasznos. Szerintem aki a nyelvhasználat tudatosítását fontosnak tartja, az egyszersmind a művelődés, az igényesség mellett szavaz.