Mihály György

Közvetlen tapasztalatainkon alapuló világképünk számára szokatlan a modern fizika
fogalomrendszere. Sokan készséggel tudomásul veszik, hogy a "mikrovilág" eseményei más törvények szerint zajlanak, de úgy gondolják, hogy a kvantummechanikára csak néhány speciális területen, például az atomfizikában van szükség, és mindezt a valódi problémáktól távoli, elvont kérdések közé sorolják. Valójában azonban a mindennapi életünkben folyamatosan használjuk a kvantumfizika eredményeit.

Az előadás bemutatja, hogy a kvantum-elmélet Nobel-díjas elvei napjaink kedvenc használati tárgyaiban is megjelennek. Jóllehet a kvantumfizika "mindenütt ott van", mégis ritkán nyilvánul meg makroszkopikus méretekben. Egy ilyen példára is sor kerül a szupravezetés néhány látványos jelenségének bemutatásával.

I. Hullám vagy részecske?
Ha a fényt hullámként gondoljuk el, nem tudunk magyarázatot adni a fényelektromos jelenségre. A jelenség értelmezése Albert Einsteintől ered, aki ezért a felfedezéséért kapta a Nobel-díjat.

II. A kvantumfizikai szemlélet
A kvantumfizika a klasszikus fizika képleteit felváltó új kérdésfeltevést és fogalomrendszert vezetett be. Az új szemlélet kulcsa a valószínűségi leírás.

III. Az elektron fémekben
A fémekben lévő elektronok viselkedésének vizsgálata vezetett a pásztázó alagútmikroszkóp megalkotásához, mellyel akár atomok helyzetét is meg lehet határozni.

IV. Kvantum-elvek és gyógyászati alkalmazások
A kvantumfizika az emberi agy és a daganatos betegségek legprecízebb diagnosztikai eszközeinek kifejlesztésében is nélkülözhetetlen volt.

V. Szupravezetés
A szupravezetés tipikus kvantum-jelenség. A szupravezető mágnesek egyedülálló tulajdonságokkal bírnak, melyeket például a közeljövő 400 km/h-val száguldó japán vasútja is kiaknáz.

VI. Kvantumeszközök
A kvantum-elvek nemcsak a számítástechnikai eszközök alapját alkotják, hanem más hétköznapi használati tárgyakhoz - a bankkártyához, a videokamerához vagy a mobiltelefonhoz - is elengedhetetlenek.

VII. Jövőkép
A csúcstechnológiai eszközök ma már az atomi méreteket közelítik. Alapkutatási szinten már létezik olyan tranzisztor, amelyet egyetlen elektron vezérel, sőt olyan memóriaelem is, ahol az információt egyetlen atom magjának mágneses tulajdonsága tárolja.

elkezdem olvasni