Nádasdy Ádám

Az emberi nyelvek egyik legérdekesebb vonása, hogy folyamatosan változnak, méghozzá az egyes ember számára jórészt észrevétlenül. A nyelvi változás célját, értelmét mindmáig nem tudjuk, hiszen a legpraktikusabb az volna, ha a nyelvek sosem változnának - akkor Rómában ma is latinul beszélnének, s megértenék Cicero szövegeit. Van olyan nézet, miszerint a nyelv egyre egyszerűsödik, mások szerint meg éppen bonyolultabb lesz.

I. A nyelv változása késve és nehezen figyelhető meg
Azt már az ókorban is tudták, hogy számtalan nyelv létezik, és hogy az egyes nyelveknek is vannak változataik. De hogy ez a változatosság valamilyen szabályszerűség eredménye, azt nem is olyan régen sikerült megfigyelni, hiszen a nyelvi változást, illetve annak törvényszerűségeit felismerni elég nehéz.

II. A nyelvi változás nem azonos az írás változásával
A nyelv mellett az írás is változik, ha lassabban is, de ez nem mindig nyújt segítséget a beszélt nyelv változásának megértésében. A Halotti Beszéd a maitól nagyban különböző írásmódja például a valóságosnál nagyobb nyelvi változást sejtet.

III. A szókincs változása nem igazi nyelvi változás
A szókincs változása nem mutat szabályszerűséget, ezért nem is jelent nyelvi változást. Még az új szavak és új dolgok között sincs rendszerszerű összefüggés: van új dologra régi szó és régi dologra új szó.

IV. A nyelvi változás: a nyelvi rendszer, a nyelvtan változása
Míg a szókincs viszonylag gyorsan változik, addig a nyelv változása csak alkotórészeinek, a mondattannak, az alaktannak és a hangtannak változási folyamatában érhető tetten.

V. Példa a hangváltozásra: az "ormány-nyúlás"
Az elmélet után lássunk egy példát a magyar nyelv hangváltozására. A példa egy napjainkban megfigyelhető nyelvváltozási folyamatot mutat be.

VI. A nyelvi változás lehetséges okai I: Egyszerűsödés? Bonyolódás?
Vajon igaz-e az a közkeletű vélekedés, hogy a nyelvek az évezredek során egyszerűsödnek, és a nyelvi változás lényegében a nyelv "szegényedését", "romlását" jelenti?

VII. A nyelvi változás lehetséges okai II: Társadalmi igény? A gondolkodás változása?
Lehet-e összefüggést kimutatni a nyelv és változásai, illetve az azt használó emberek között? A társadalomra nézve jelent-e valamit például az, hogy a magyar nyelvben nincsenek nemek?

VIII. Érzelmi viszony a nyelv változásához
A nyelvromlás közkeletű fogalma tudománytalan badarság, mert nem ismeri fel a nyelv alapvető természetét, a szüntelen változást, és mert a nyelvről emberi, erkölcsi kategóriákban gondolkodik.

IX. A nyelvi változás lehetséges és lehetetlen okai
Van-e logikája a nyelvi rendszer változásának, vagy olyan, mint egy mezei ösvény, melynek nyomvonala szüntelenül és értelmes ok nélkül változik?

Tovább