Mindentudás Egyeteme
Jöjjön el!

English | Deutsch | Français | Русский



Mindentudás Egyeteme
ELŐADÁSOK

MAGAZIN

NAPTÁR

KLUBNAPTÁR

TESZTEK

E-LEARNING

KÖZBESZERZÉS

INFO


[origo] hírek


Ősi kontinensek nyomára akadtak a Vénuszon


Drámai felvételek: eltűnt az Aral-tó nagyobbik fele


Megelőzhető a rák, késleltethető az öregedés - fölfedezték a hibás DNS-ű sejtek jelzéseit


Konferenciák, találkozók


ITA-AITES World Tunnel Congress

XXIII International Congress of History of Science and Technology


Pályázati határidők




Nádasdy Ádám

Miért változik a nyelv?

<< 2/15. oldal >>

A változás csak szabályszerű lehet, mert a nyelv: rendszer, nem pedig elemek (szavak, hangok, stb.) halmaza. Az olyan változás, amely csak egyetlen szót érint, nem számít nyelvi változásnak. Ha például holnap reggeltől jármű helyett mindenki azt mondaná: vehikulum, ez nem volna nyelvi változás, csak egyetlen elemet érintő lexikális csere volna.

A nyelvi változás a kortárs megfigyelő számára nehezen látható, több okból is. Az első ok, hogy a változás általában két-három generáció alatt zajlik le, tehát az egyes ember számára - különösen a múltban, amikor rövidebben éltek az emberek - észrevétlen maradt. A magyarban például régebben az ny hang hasonult az utána álló hanghoz. Így mondták:

torony, de fölment a toromba;
hány ember,
de n katona;
kormány,
de kormánválság.

Ez az "ny-hasonulási" szabály a 20. század elején megszűnt működni a művelt köznyelvben (csak a Felvidéken él, regionális szinten). Fiatal koromban még hallottam a toromba formát az idősebbektől, akik a 19. század végén születtek. Ma már a legtöbb beszélő nem emlékszik erre, nincs tudatában, hogy itt egy nyelvi változás zajlott le, egy szabály törlődött, s ma az ny hangot minden helyzetben ny-nek mondjuk: toronyba, hány katona, kormányválság.





1. oldal

2. oldal

3. oldal

4. oldal

5. oldal

6. oldal

7. oldal

8. oldal

9. oldal

10. oldal

11. oldal

12. oldal

13. oldal

14. oldal

15. oldal



Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!