Mindentudás Egyeteme
Jöjjön el!

English | Deutsch | Français | Русский



Mindentudás Egyeteme
ELŐADÁSOK

MAGAZIN

NAPTÁR

KLUBNAPTÁR

TESZTEK

E-LEARNING

KÖZBESZERZÉS

INFO


[origo] hírek


Ősi kontinensek nyomára akadtak a Vénuszon


Drámai felvételek: eltűnt az Aral-tó nagyobbik fele


Megelőzhető a rák, késleltethető az öregedés - fölfedezték a hibás DNS-ű sejtek jelzéseit


Konferenciák, találkozók


ITA-AITES World Tunnel Congress

XXIII International Congress of History of Science and Technology


Pályázati határidők




Radnóti Sándor

Jó ízlés, rossz ízlés

"Mindenkinek megvan a maga ízlése" - "Az ízlésről nem lehet vitatkozni": ugye ismerős fordulatok? Mindennap halljuk, használjuk őket. De vajon a széptan hivatásos művelői, a filozófusok és esztéták hogyan magyarázzák az ízlés fogalmát? Összeegyeztethető-e individuális ízlés és sensus communis, azaz közös érzék? Mi az, amit megítél az ízlés? Hogy lehet jó ízlésre szert tenni? Mi az igazi ízlés? És van-e olyan egyáltalán? Mi áll az ízlésváltozások hátterében? Az előadás az ízlés filozófiájának másfél évszázados virágzását tekinti át. Az ízlés átalakulásának folyamatát a Belvederei Apollón példáján mutatja be, és kitér a fogalom 19. század utáni történetére.

I. Az ízlésfogalom története: a fogalom két pillére
Minden ember szabadon dönthet arról, mi az, ami neki tetszik Abban viszont mindenki egyetért, hogy van, ami keserű, és van, ami édes. Az ízlés fogalmának két pillére az individualizmus és a közösség.

II. Az ízlésfogalom története: a fogalom változó tartalma
Az ízlés fogalmát az 1600-as évek közepén kezdik el kidolgozni írók és filozófusok. A következő közel százötven évben szinte minden jelentős gondolkodó tárgyalja a témát, köztük Gracián, La Rochefoucauld, Shaftesbury vagy Hume. Végül Kant összegzi és zárja le az ízlésprobléma körüli vitát Az ítélőerő kritikájában.

III. Példa az ízlésváltozásra: a Belvederei Apollón
A "művészet legmagasabb eszménye" vagy "színpadias piperkőc"? A világ egyik leghíresebb szobrát övező kultusz jelentősen átalakult a 19. század első felére. Vajon miben áll és mivel magyarázható a műtárgy megítélésében bekövetkezett változás?

IV. Historizmus és stíluspluralizmus: az univerzális ízlés alkonya
A történelmi tudat kibontakozása, a művészeti törekvések pluralizálódása és a tömegkultúra kialakulása olyan jelenségek, amelyek közelebb visznek annak megértéséhez, hogy a 19. századtól miért nem születtek újabb nagy ízléselméletek. Az ízlés persze nem tűnt el, sőt - ahogy azt a neves szociológus, Pierre Bourdieu kifejti - továbbra is szocializációs forma: korunkban a társadalmi egyenlőtlenségek melegágya.

elkezdem olvasni


Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!