Mindentudás Egyeteme
Jöjjön el!

English | Deutsch | Français | Русский



Mindentudás Egyeteme
ELŐADÁSOK

MAGAZIN

NAPTÁR

KLUBNAPTÁR

TESZTEK

E-LEARNING

KÖZBESZERZÉS

INFO


[origo] hírek


Ősi kontinensek nyomára akadtak a Vénuszon


Drámai felvételek: eltűnt az Aral-tó nagyobbik fele


Megelőzhető a rák, késleltethető az öregedés - fölfedezték a hibás DNS-ű sejtek jelzéseit


Konferenciák, találkozók


ITA-AITES World Tunnel Congress

XXIII International Congress of History of Science and Technology


Pályázati határidők




Róna-Tas András

Nép és nyelv: A magyarság kialakulása

1235 telén Juliánusz barát eljutott a volgai bulgárok fővárosába. Itt találkozott egy asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres. Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalán? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak?

Az előadás bemutatja azokat a forrásokat, melyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét, Honfoglalás előtti történetét vizsgálja. Olyan kérdésekre kaphatunk választ például, hogy mi a nép és a nyelv történeti viszonya, vagy hogy mi volt a magyarok neve saját maguk számára és a többi nép között. És végül, de nem utolsó sorban kiderül az is, hogy az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tulajdonképpen középkori francia papok találmánya.

I. Magyarok a Volga-Káma vidékén?
1983-ban egy tatár kutató új sírfeliratokat fedezett fel a Káma partján fekvő Csisztopol temetőjében. Az egyik kő 1311-ből származó arabírásos sírfeliratán minden kétséget kizáróan olvasható volt az elhunyt apjának neve: Madzsar. Akit ide temettek, annak a nagyapja még találkozhatott Juliánusz baráttal.

II. Miről beszélünk?
A magyarok eredetével kapcsolatos viták oka többnyire a fogalmak pontatlan használata. Ahhoz tehát, hogy többet tudhassunk meg a magyar nép és nyelv kialakulásáról, tisztáznunk kell olyan fogalmak értelmét, mint éppen a "nép", és meg kell vizsgálnunk, hogy milyen viszonyban van egymással a nép és a nyelv története.

III. Honnan vesszük, amit mondunk?
A magyarság kialakulásának kutatói kritikusan használt források összevetéséből vonnak le következtetéseket. Az írásos, a nyelvi és a régészeti emlékek mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a biológiai elemzésnek alávethető források is.

IV. Mit állítunk?
Egy nép kialakulásának vizsgálatakor fontos szempont az etnikai tudat nyomainak kutatása, az önelnevezés és az idegen elnevezések számba vétele, az őshaza helyének megállapítása, valamint annak a történetnek a rekonstruálása, mely során egy nép a vele érintkező, hozzá csatlakozó népekkel kulturális kölcsönhatásba kerül.

V. Két gyakori kérdés
Vajon miért nevezték a magyarokat türknek és miért maradt fent a magyar nép évezredeken át?

Tovább


Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!