Ha ön nem superman - Kawasaki KLX250 teszt

A Kawasaki maga is városi endurónak titulálja a KLX 250-et. Kipróbáltuk, és nem értünk egyet a hivatalos állásponttal. Ezúttal nem túldicsérték a portékát, hanem szerényen visszafogták magukat, ugyanis ezzel a kis motorral még könnyebb terepen is elboldogulhatunk.

Mi van, ha ön 160-175 cm magas férfi, esetleg nő? És mi van, ha ön csak átlagos testi erővel rendelkezik, mindezek mellé pedig még nem is motorozik túlságosan jól? És végezetül mi van akkor, ha önnek ráadásul tetszene az endurózás, de nem tudja, milyen motorral kezdhetné el biztonságosan? Vehet egy olyan motort, amiről nem ér le a lába, amitől fél, amit nem tud kihasználni. Vagy nem vesz semmilyet, mert kicsivel nem égeti magát. Vagy vesz egy alkatának, tudásának megfelelő gépet. Például a Kawasaki KLX 250-et.

Formája vérbeli enduró, kereke 21/18 colos párosítás, üléspozíciója is endurós, ülése meglehetősen keskeny és kemény. Van rajta hely előre terhelni, van hely hátra terhelni, lábtartója középen, így könnyű kiállni. Ekkor viszont kissé alacsony a kormány. Mindezek mellett teli talppal leér róla az átlagos, 180 centiméteres vezető, de pipiskedve még egy 165 centiméteres hölgy is, lévén még az ő súlya alatt is összeül valamennyire a hátsó rugóstag.

A fenti jellemzők ellenére maga a gyártó is városi endurónak titulálja a KLX-et. A negyedliteres erőforrás hangja a betartandó normáknak betudhatóan leginkább egy 125-ösére emlékeztet, ötezres fordulatig ereje is nyolcadliterest idéz. Öttől nyolcezerig él igazán. Hat sebességi fokozatából városi utakon leginkább az ötödikig jutunk el. A magam 80 kg-jával 107 km/órás sebességet sikerült kicsikarni belőle, a városi randalírozáshoz több mint elég. Annak ellenére, hogy erőforrása az alsó tartományban gyengécske, nyugodtan előre lehet vele szivárogni a lámpáknál, mert könnyen fölpörög a már elevenebb tartományba, és mire az autósok föleszmélnek, már ötvenméteres előnyre tesz szert a kis enduró.

A gyári bütykös gumikkal még terepen is egész jól elboldogulhatunk

A könnyen járó kuplunggal mindössze az a baj, hogy egy ponton hirtelen zár, ettől ránt egyet az induláskor, hosszabb csúsztatáskor, váltója pontos. Egyenesfutása végsebességnél is stabil, futóművét a városi aszfaltgyűrődések sem hozzák ki a béketűréséből. Ebben a nagy szilárdságú acélcső/zártszelvény váz és a D profilú alumínium lengővilla is szerepet játszik.

Kellemes meglepetésként ér a kifejezetten jó hatásfokkal működő első fék, a hátsó rövid úton fog, jobb lenne olyan, ami krosszcsizmában is adagolhatóbb. Ha már városi randalírozásról esett szó, a puhának tűnő futómű miatt kissé félve értünk a kiszemelt tesztlépcsősorhoz, de az egymás után érkező ütések sem fektették kétvállra a rugózó elemeket. Ezek után jóval bátrabban vágtunk neki a nyomvályús, görgetegköves vízmosásútnak és a futómű itt is végig a talajon tartotta a kerekeket. Tehát mégsem annyira csak városi enduró.

Hála a nagy kerekeknek és strapabíró futóműnek, nem kell félni a rossz utaktól

Félreértés ne essék, nem ugratásra vagy kemény terephasználatra való, de azokon a helyeken, ahol manapság törvényesen motorozhat az ember fia/leánya, ott a KLX 250-es is jól elmegy. Könnyű manőverezni, kis ívben megfordul, miközben végig biztonságérzetet sugároz. Megadja azt a mozgásszabadságot, amely igazán az endurók sajátja. Általa kockázatmentesen megismerhető az endurózás világa és elsajátíthatók annak alapjai. Mindezek mellett nem akadály vele járdaszegély, nyomvályú, felfagyás és lépcsősor sem.

Előnyök:		Hátrányok:
Szép forma Jó anyagminőség Kifejezetten hatékony fékek		Meglehetősen lefojtott erőforrás Egy ponton hirtelen záró kuplung

A teszt a Motorrevüben jelent meg