Kínában alkotmánymódosítás készül

A kínai törvényhozás a népköztársaság alkotmányának eddigi egyik legjelentősebb módosításához látott hozzá kedden a kommunista párt kezdeményezésére. A tervezett változtatások célja egyebek közt a magángazdaság támogatása és a törvényesség megőrzése.

Az először 1954-ben kihirdetett alkotmány módosítása idén a kínai országos népi gyűlés 11 napon át tartó teljes ülésének egyik fő feladata. Elfogadására várhatóan a hétfői zárónapon kerül sor. A tövényhozók új szerződéstörvényről is döntenek, amely nyugati szakértők megítélése szerint fontos szerepet játszik majd a külföldi vállalatok vonatkozásában is.
A Kínai Kommunista Párt 1997. szeptemberi kongresszusának határozatain alapuló alkotmánymódosítási tervezet hosszú előkészületek után került most a 2978 tagú országos népi gyűlés elé. Li Peng, a KKP második legmagasabb rangú tagja, a tövényhozás elnöke vezette a pártnak azt a bizottságát, amely a módosítási tervezetet kidolgozta. A csoport munkája során kikérte tartományi pártbizottságok, gazdasági és jogi szakértők, valamint a kormány támogatásával működő Ipari és Kereskedelmi Nemzeti Szövetség érdekképviselőinek véleményét.
A két éve meghalt Teng Hsziao-ping elképzelései mint vezéreszmék most Mao Ce-tung és a marxizmus-leninizmus eszméi mellé kerülnek a bevezető részben.
Bekerül az alaptörvénybe továbbá, hogy Kína a "köztulajdont" mint a gazdaság fő támaszát "különféle tulajdonformákkal" együtt fogja fejleszteni. A hivatalos magyarázatok szerint köztulajdonú vállatoknak
számítanak az állami üzemeken kívül a helyi hatóságok és kormányzatok részvételével működő termelő közösségek, valamint olyan szövetkezetek, amelyekben a foglalkoztatottaknak van részesedésük. Az állam azonban továbbra is ellenőrizni akarja a gazdaság kulcsfontosságú területeit.
Az alkotmánymódosítások előirányzata szerint a magánvállalatok a jövőben immár nem csak "kiegészítő" szerepet játszanak majd, hanem a "szocialista piacgazdaság fontos részének" tekintik őket. A büntető törvénykönyv már megtörtént módosításának megfelelően törlik az alkotmányból az "ellenforradalmi bűncselekmény" tényállást, és az "állambiztonságot veszélyeztető bűncselekményekkel" cserélik fel. A bírálók mindazonáltal inkább a tényállás kiszélesítését látják ebben.
(MTI)