A NATO vezetése a Jugoszlávia elleni szárazföldi hadművelet lehetőségét vizsgálja<br/>

Javier Solana NATO-főtitkár felhatalmazta a szövetség katonai vezetését, hogy a Jugoszlávia elleni támadássorozatban megvizsgálja szárazföldi hadművelet elindításának lehetőségét. A cseh parlament csütörtökre virradóra engedélyezte, hogy a NATO katonai egységei egy Jugoszlávia elleni esetleges katonai akció során átvonulhassanak és állomásozhassanak az ország területén.

"A konfliktus körülményei miatt tudatosítani kell a jugoszláv kormányban, hogy semmilyen lehetőség sincs kizárva" - mondta Solana egy amerikai lapnak adott interjújában. A főtitkár úgy gondolja azonban, hogy a légi csapások hatása elegendő lesz, és a NATO még messze van attól, hogy eldöntse, szárazföldi hadművelettel is beavatkozzék-e Koszovóban.

A NATO üzemanyagszállító repülőgépei a cseh repülőtereket is használhatják. Ez az engedély a békepartnerségi program országait is érinti, ha azok részt vesznek a NATO Jugoszlávia elleni akciójában.
Míg a parlament felsőháza, a szenátus már szerdán este megadta az engedélyt, a képviselőházban éles vita alakult ki, és a szavazásra csak az éjjeli órákban került sor. A képviselők döntő többsége végül megszavazta a szociáldemokrata kormány javaslatát, csak a 24 kommunista képviselő foglalt ellene állást.
A parlament mindkét háza elfogadott ugyanakkor egy kísérő nyilatkozatot is, amelyben teljes támogatásáról biztosította a NATO akcióit a koszovói válság megoldása érdekében. Ezt a nyilatkozatot viszont a kommunistákon kívül már több szociáldemokrata képviselő és szenátor is elutasította.

A NATO Jugoszlávia elleni légitámadásának 29. napján Szerbia központját támadta, azonban megkímélte az ország más területeit. Mivel az éjszaka Jugoszlávia legnagyobb részét felhők borították, a NATO nehezen indíthatott légitámadást.
A Beta szerb hírügynökség jelentése szerint három erős robbanás rázta meg Belgrádot az éjjel, azonban a károkról és veszteségekről nem érkeztek részletek. A helybéliek legalább két rakéta becsapódását hallották a város keleti részében. Ugyancsak robbanásokat hallottak a Pancsevo-híd felől, de úgy vélték, hogy nem a hidat támadták a rakétákkal. Belgrád belvárosának azon része, ahol a rendőrkapitányság és számos gyár található, füstben állt.
Az RTS jelentése szerint harmadszor is támadás érte a valjevói Kruzik gyárat. A Tanjug szerint a gyárba 12 rakéta csapódott be, egy légvédelmi lövedék pedig a város pályudvarának közelében ért földet.
A Beta szerint az Újvidék közelében fekvő erdők között "néma robbanás" történt, itt egy televíziós adóállomás található. A város támadásáról nem érkeztek hírek.
Ugyancsak a Tanjug jelentette, hogy Újvidék lakosai élő pajzsot alkottak a város harmadik, megmaradt a Duna-hídján a Zezeljev-hídon.

"A NATO Albániába vezényelt 7500 katonája kizárólag segítő feladatokat lát el, és semmiképp nem tekinthető egy, a szerbek ellen bevetendő nagyobb alakulat előörsének" - jelentette ki szerdán az albánai NATO-egység parancsnoka.
John Reith elmondta: a NATO-kötelék létszámának nagyobb részét a szállítójárművek vezetői, a műszaki alakulatok tagjai és az egészségügyiek teszik ki. A létszámnak csupán egy kisebb része az egység védelmét ellátó gyalogság.
Az Albániába érkezett 350 ezer menekült jelenleg a jugoszláv-albán határ mentén zsúfolódott össze, az északi hegyek nyirkos, hideg völgyeiben, még a szerb tüzérség lőtávolán belül. Az Albániába irányított NATO-egységből már közel 3500 ember a helyszínre érkezett, és - az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a tiranai hatóságokkal együttműködve - azon munkálkodik, hogy az albán tengerpart közelében fekvő síkságon alakítson ki számukra menekülttáborokat.

Š Copyright Reuters Limited. Š Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.

(MTI)

Korábban:

Legfrissebb hírek, a háború kulcsfigurái, arzenál, menekülthelyzet, térképek