Nem hozott fordulatot a harmincadik nap <br/>

Csütörtök hajnalban a NATO teljesen lerombolta a jugoszláv elnök belgrádi rezidenciáját. Az elnök és családja nem tartózkodott az épületben. Ken Bacon, a Pentagon szóvivője később tagadta azt a belgrádi állítást, hogy a NATO Slobodan Milosevic meggyilkolására törekedett volna.

A szövetség repülőgépei az éjjel a batajnicai repülőteret támadták. A 80 kilométerre délnyugatra lévő Valjevóban hajnalban 12 robbanás hallatszott, reggel pedig Pristina környékéről jelentettek támadást. Délután, a bevetések újabb hullámában a NATO az eddigi legintenzívebb támadást intézte Pristina környéke ellen. Ennek keretében a

Tanjug hírügynökség szerint csapást mértek a slatinai katonai repülőtérre és egyes, koszovói albánok által sűrűn lakott körzetekre.
A Beta szerb hírügynökség szerint délután Újvidék közelében ismét több találat érte azt a dunai vasúti hidat, amelyet korábban már kétszer is eltaláltak, de még mindig áll.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek közlése szerint napközben újabb tűzpárbaj tört ki Koszovó határa mentén szerb fegyveresek és albán határőrök között. Andrea Angeli EBESZ-szóvivő szerint az összecsapás a Tiranától 115 kilométerre északra fekvő Dobrune falunál tört ki, és egy órán át tartott.

Nemzetközi jelenlétet irányoz elő Koszovóban az ENSZ égisze alatt és orosz részvétellel az a közös dokumentumban, amelyet Viktor Csernomirgyin orosz elnöki megbízott és Slobodan Milosevic jugoszláv elnök találkozójának eredményeként fogadtak el. Még megvitatásra vár, hogy ez a nemzetközi erő milyen jellegű lesz és mely országok vennének benne részt, alapvető azonban, hogy Oroszországnak abban részt kell vennie - mondta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva .

A jugoszláv tömegtájékoztatás csütörtökön, Vladislav Jovanovic állandó ENSZ-képviselőre hivatkozva arról adott hírt, hogy Belgrád hajlandó tárgyalni külföldi polgári megfigyelők Koszovóba telepítéséről, ha a NATO véget vet a légi csapásoknak. A külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor cáfolta, hogy Ibrahim Rugova koszovói albán vezető házi őrizetben lenne. A szóvivő azt állította, hogy Rugova saját akaratából döntött a Koszovóban maradás mellett, és tárgyalásokat folytatnak vele "a tartós megoldás megtalálása érdekében".

Javier Solana NATO-főtitkár felhatalmazta a szövetség katonai vezetését, hogy a Jugoszlávia elleni támadássorozatban megvizsgálja szárazföldi hadművelet koszovói elindításának lehetőségét.
A főtitkár úgy gondolja, hogy a légi csapások hatása elegendő lesz, és a NATO még messze van attól, hogy eldöntse, szárazföldi hadművelettel is beavatkozzék-e Koszovóban.

A washingtoni Fehér Ház jelezte: Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök jóváhagyta a döntést, hogy a NATO frissítse fel, igazítsa hozzá a megváltozott körülményekhez a szárazföldi csapatok koszovói bevetésének tervét.
Madeleine Albright és Robin Cook külügyminiszter viszont washingtoni tájékoztatóján egyetértett abban, hogy nem lenne helyes "ellenséges környezetbe" Koszovóba küldeni a NATO szárazföldi erőit.

Abel Matutes spanyol külügyminiszter a parlament Koszovóval foglalkozó ülése után hangsúlyozta, hogy politikai-diplomáciai megoldást kell találni a válságra, mégpedig Oroszország bevonásával, az ENSZ keretén belül.

Az olasz parlament 160 kormánypárti tagja (Zöldek, kommunisták, Baloldali Demokraták és az Olasz Néppárt képviselői, illetve szenátorai) felhívásban követelte Jugoszlávia bombázásának azonnali felfüggesztését és a válság tárgyalásos megoldásának keresését.

Alekszandr Avgyejev első külügyminiszter-helyettes Moszkvában jelezte, hogy a szakértők sietve átdolgozzák az orosz katonai doktrínát, tekintettel a NATO légi csapásai következtében kialakult új helyzetre. Figyelmeztetett arra, hogy ha Oroszország katonai segítséget nyújt Jugoszláviának, akkor az ENSZ egész rendszerével kerül szembe, egyben kizárja annak lehetőségét is, hogy közvetítőként lépjen fel a konfliktusban.

A bolgár kormány csütörtökön jóváhagyta annak a megállapodásnak a szövegét, amely engedélyezi a NATO repülőgépeinek az átrepülést Bulgária légterében. A megállapodás értelmében a jugoszláv határ mentén legfeljebb 120 kilométeres övezetben átrepülési jogot ad a NATO-nak. A bolgár alkotmánybíróság korábban már kedvezően nyilatkozott a légtér megnyitását és szárazföldi NATO-csapatok Bulgária területén való átengedését illetően.

A román parlament együttes ülésén jóváhagyta azt kérést, hogy a NATO repülőgépei korlátozás nélkül igénybe vehessék a román légteret a Jugoszlávia elleni légi csapásokhoz. A törvényhozók ugyanakkor felszólították a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a román állam biztonságának szavatolása érdekében. Határozatuk megerősíti, hogy az ország csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, de Románia a koszovói konfliktust politikai eszközökkel szeretné megoldani.

A cseh parlament még szerda éjjel megadta az engedélyt ahhoz, hogy a NATO katonai egységei a Jugoszlávia elleni esetleges katonai akció során átvonulhassanak és állomásozhassanak az ország területén, üzemanyag-szállító repülőgépei pedig használhassák a cseh repülőtereket. Jan Kavan külügyminiszter a képviselőházban bejelentette: a NATO első katonai felszerelést szállító vonata legkorábban hétfőn érkezik Csehország területére.

A The Daily Telegraph című, védelmi és hírszerzési körökhöz közel álló, konzervatív brit napilap csütörtöki elemzésében úgy vélte, "ha a NATO szárazföldi háborút tervez, nem a magyar határról akarja megindítani azt. Nem vonzó lehetőség egy egész országot (Szerbiát) megszállni annak érdekében, hogy eljusson az ország délnyugati részén fekvő Koszovóba" - írta a lap.

Orbán Viktor a lap tudósítójának adott interjúban kijelentette: "hiszi, hogy a legjobb stratégia a légi csapások fokozása, amíg Belgrád nem állítja le az etnikai tisztogatás politikáját". A magyar kormányfő közölte: meggyőződése, hogy a légi csapások megvédhetik a Vajdaságban élő magyar kisebbséget, amely "rendkívüli veszélyben van" és amely Belgrád etnikai tisztogatásának következő célpontjává válhat.

A Nyugatnak figyelembe kell vennie Magyarország sajátos helyzetét, mielőtt az ország NATO-hűségét vállalhatatlan szerepek kiosztásával tenné próbára - írta Haraszti Miklós volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a Kaliforniai Egyetem Budapest-programjának politikatudományi professzora a The New York Times csütörtöki számában, a Jugoszlávia elleni fellépéssel kapcsolatban. A véleményoldalon közölt írás szerzője szerint nem szabad szárazföldi erőket bevetni Magyarország területe felől, és semmiképpen sem szabad magyar katonákat a jugoszláv hadsereg ellen vezényelni. A majdani rendezés során pedig meg kell óvni a szerbiai magyarok érdekeit.

(MTI)