Jugoszlávia nem fogadja el a nemzetközi katonai jelenlétet Koszovóban<br/>

Jugoszlávia nem tűr meg semmilyen katonai jelenlétet területén. Montenegro viszont kaphat bizonyos feltételek mellett olajat.

A jugoszláv álláspontot, miszerint Jugoszlávia nem tűr el semmiféle katonai erőket területén, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője, Nebojsa Vujovic, pénteken közölte. Korábban szó volt arról, hogy esetleg találnak valamiféle áthidaló megoldást.

Az Európai Unió valószínűleg jövő héten életbe lépő, Jugoszlávia ellen meghirdetett olajszállítási tilalma alól a szövetséget alkotó kisebbik köztársaság, Montenegro bizonyos feltételekkel mentességet kaphat. Ezt egy név nélkül nyilatkozó EU-illetékes közölte. A Brüsszelben kidolgozott embargós tervek szerint az olajstop elvileg mind Szerbiát, mind Montenegrót érintené. A Dow Jones által idézett uniós szóvivő azonban pénteken közölte: a rendelkezésnek lesz egy záradéka, amely kivételes elbánást tesz lehetővé a koszovói szerb politikától elhatárolódó Montenegro számára. A köztársaság az embargó életbe léptetése után is kaphat olajat, ha a sikerül megakadályoznia, hogy a szállítmányok szerb kézre kerüljenek.

A NATO azt jelezte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR), hogy elképzelhető: Koszovóból menekültként akár 270 ezer ember is érkezhet még Albániába, illetve Macedóniába. A UNHCR alkalmazottai péntekre virradóra el tudtak jutni hétezer olyan koszovói menekülthöz, aki a hét eleje óta élelem nélkül, nyomorúságos körülmények között összesen mintegy 60 házban zsúfolódik össze Malina faluban a hófedte macedón hegyek között. A szervezet pénteken élelmet és takarót osztott szét közöttük. Az ENSZ Világélelmezési Programja felkészül arra, hogy akár 950 ezer ember is elmenekülhet még Koszovóból, közülük mintegy félmillió Albániába.

(MTI)

Korábban:

Érdekességek, legújabb fejlemények