Az elnöki impeachment szabályai Oroszországban<br/>

A duma, az orosz parlament alsóháza megkezdte a kommunisták által kezdeményezett impeachment, vagyis az alkotmányos felelősségre vonás tárgyalását Borisz Jelcin orosz elnök ellen.

A volt szovjet alkotmány, amelyet 1993 decemberében átvett Oroszország, nem szívesen kezdett bele egy impeachmenttárgyalásba, mivel az nagyon összetett, többlépcsős procedúra, de az elnök eljárása, amellyel hirtelen menesztette Jevgenyij Primakov kormányát, sok képviselőt Jelcin ellen fordított.

Az orosz alkotmány alapján a következők az impeachment eljárás szabályai:
Magához az eljárás megkezdéséhez a duma képviselőinek kétharmadának a beleegyezése szükséges.
A múlt hónapban a duma elfogadott egy kiegészítést, ami legalább az alsóházban némileg leegyszerűsíti az eljárást. Így most a parlamentnek lehetősége van arra, hogy nyílt szavazással döntsenek, ami megnehezíti azoknak a dolgát, akik befolyásolni akarták a szavazás végeredményét, és megerősíti az impeachment esélyeit. A korábbi szabályok szerint csak titkos szavazással lehetett volna dönteni.
Minden egyes vádpontról külön fognak szavazni, ez Jelcin esetében öt külön szavazást jelent. Maga az impeachment csak akkor fog megkezdődni, ha az öt vádpontból legalább egyet elfogadnak.
Az elnök az impeachment eljárás megkezdése után nem oszlathatja fel a dumát. Ezt egy kicsit megnehezíti Jelcin döntése, miszerint eltávolította Primakovot. Ha a duma háromszor visszautasítja a Primakov helyett jelölt személyt, az elnöknek fel kell oszlatnia a Házat és új parlamenti választásokat kell kiírnia.
Az alkotmány nem foglal egyértelműen állást arról, mi történjen ilyen esetben. Jelcin elmozdíthatja a holtpontról az ügyet azzal, hogy az alkotmánybírósággal eldönteti, kinek van ilyenkor döntéshozási joga, majd erre az időre felfüggeszti a dumát, és ideiglenesen kinevez egy miniszterelnököt.
Ha kétharmados többséggel a 450 tagú duma elfogad egy vagy két vádpontot az öt közül, a Ház öt napon belül a legfelsőbb bírósághoz küldi a vádpontokat, hogy megvizsgálja azokat, majd továbbítják az alkotmánybírósághoz, amely megállapítja, hogy az eljárás a szabályoknak megfelelően zajlott-e le.
Ha mindkét bíróság pozitív megerősítést ad, a vádemelés a Szövetségi Tanács felsőházához kerül, ahol szintén meg kell erősíteni a vádpontokat. A Szövetségi Tanács, ahol a nagy hatalommal rendelkező területi vezetők ülnek, általában lojális a Kremlhez, ezért nem valószínű, hogy visszautasítja a vádakat.
Ha a Szövetségi Tanács kétharmada visszautasítja a vádpontokat, vagy a parlament nem tudja az ügyet három hónap alatt lezárni, elejtik az impeachmentet.
Ha az impeachmentet elfogadják, az elnöknek le kell mondania, és a miniszterelnök kezében lesz az ideiglenes hatalom. A miniszterelnök nem oszlathatja fel a parlamentet, nem hozhat határozatokat, és nem módosíthatja az alkotmányt. Az új elnökválasztást az elnök eltávolítása után három hónapon belül ki kell írni.