Izland és Norvégia csatlakozott a schengeni egyezményhez<br/>

Izland és Norvégia csatlakozott a schengeni egyezményhez, amelynek értelmében mindkét ország vállalta, hogy fokozottan ellenőrzi a határokat. Létrehoztak egy vegyes bizottságot is, és a két ország ezentúl hozzájárulást fizet az EU költségvetésébe.

Izland és Norvégia szerződést írt alá az Európai Unióval, amelynek értelmében csatlakozik a határok átjárhatóságát, illetve szigorú védelmét szabályozó schengeni egyezményhez.
A schengeni egyezményt 1985. június 14-én kötötték a névadó luxemburgi városban az EU egyes tagjai. Az egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között. A megnövekedett felelősség miatt a szóban forgó országok külső határain fokozták az ellenőrzést, és kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is, amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. Az egyezményt a május elsején életbe lépett amszterdami szerződéssel az EU kötelező joganyagának kereteibe illesztették.
A megállapodás szerint Izland és Norvégia is alkalmazza és párhuzamosan életbe lépteti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a szerződésben érintett EU-tagok alkalmaznak, illetve bevezetnek. Létrehoztak egy vegyes bizottságot is, és a két ország ezentúl hozzájárulást fizet az EU költségvetésébe.
A norvég és izlandi csatlakozással fontos akadály hárul el a schengeni szerződés kiterjesztésének útjából. Az EU-nak ugyanis eddig fejtörést okozott az északi országok teljes körű bevonása az egyezménybe, mivel a skandináv államok között - a nem EU-tag Norvégiára és Izlandra is kiterjedően - már régóta létezik a határok átjárhatóságát lényegében szabaddá tevő útlevélunió.
A schengeni szerződésnek egyébként egyelőre nem tagja minden EU-tagország. Nagy-Britannia és Írország - országuk területét a bevándorlóktól és a nemzetközi bűnözéstől féltve - még nem írta alá a szerződést, bár nemrégiben jelezték, hogy annak egyes részeihez csatlakoznak. Néhány EU-tagország még nem tudja teljes egészében alkalmazni a szerződésben foglaltakat a technikai nehézségek miatt - ez különösen Görögországra igaz, amelynek hosszú tengeri határán kell fejlesztenie az ellenőrzést. Vita van az uniós tagországok között abban is, pontosan mi is foglaltatik a schengeni megállapodásban. Ez nehézségeket okozhat a tagjelölt államoknak is, mert így felkészülésüket ezen a téren nem tudják kellően összpontosítani.

(MTI)

Ajánló:

Hírek, gazdasági információk, linkek