A békeközvetítők gyors megoldásban reménykednek<br/>

A Nyugat és Oroszország az utolsó pillanatban elsimította Bonnban a koszovói béketerv körül kialakult nézeteltérést, de az máris kiderült, hogy a megállapodást Viktor Csernomirgyin és a NATO másféleképpen értelmezi.

A finn elnök és az orosz megbízott tegnap Belgrádban tárgyalt Miloseviccsel. Borisz Jelcin orosz elnök megbízottja, Viktor Csernomirgyin Bonnban azt mondta tegnap délután újságíróknak, hogy a NATO és Oroszország egyaránt küld majd csapatokat Koszovóba, mégpedig mindegyik fél "a saját parancsnoklásával és az ENSZ égisze alatt zajló békefenntartó hadművelet részeként".
Jamie Shea, a NATO szóvivője Brüsszelben szabályosan letorkolta az orosz megbízottat, és kijelentette: a NATO egységes vezetésű, egységes békeerőt kíván Koszovóba küldeni, nem pedig közös parancsnokság alatt. Más dolog, hogy a békeerő különálló egységekként tevékenykedhet. A NATO szóvivője egy szót sem szólt "ENSZ-égiszről", de megjegyezte, hogy Koszovóban "különböző parancsnoklási területeket" létesíthetnének, de nem hoznának létre különálló (felelősségi) övezeteket, amelyekben "eltérő politika" jutna érvényre. Csernomirgyin szerint a NATO-nak és Jugoszláviának még ezután kell kidolgoznia a szerb csapatok koszovói kivonására vonatkozó dokumentumot.
"Nagyon nehéz tárgyalási folyamatot fejeztünk be, amelynek a végén egységes megközelítést alakítottunk ki" - mondta az orosz diplomata, miután befejezte megbeszéléseit Martti Ahtisaari finn elnökkel - az Európai Unió (EU) megbízottjával - és Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel.
Csernomirgyin és Ahtisaari tegnap délután mégis elutazott Belgrádba. Már reggel el kellett volna indulniuk, de kiderült, hogy még sincs minden rendben az "egységes megközelítéssel".
Jamie Shea tegnapi reakciójából arra lehet következtetni, hogy a nézetkülönbségeket nem sikerült végleg felszámolni, s kétséges, hogy a finn elnök és az orosz diplomata végül milyen elképzelést terjeszt Milosevics elé. A NATO-szóvivő és az amerikai vezetők nyilatkozatai arra utalnak, hogy az észak-atlanti szervezet nem enged az eredeti öt feltételéből, még ha hajlandó is jelentéktelen engedményeket tenni - akkor sem Milosevicsnek, hanem Moszkvának.
Csernomirgyin magyarázata szerint - amelyet úgy tűnik már most sem fogad el a NATO - "mind a Nyugat, mind pedig Oroszország elküldené a maga csapatait Koszovóba, mindkét fél maga határozná meg csapatai szerkezetét, a NATO parancsnokolna a NATO-erőknek, az oroszok pedig az orosz erőknek". A két kontingens közötti viszonyt külön egyezmény szabályozná. Szavaiból az sem derült ki, hogy a NATO és Moszkva katonái Koszovó területén egymástól elválasztva vonulnának-e fel.
Csernomirgyin szerint a szerb csapatok Koszovóból való kivonása után kerülhet sor az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozathozatalára, a béke megteremtésére. Arról egyelőre semmit nem közöltek, hogy a NATO beszüntetné-e a bombázást, ahogy ezt Moszkva és Belgrád előfeltételként követeli.
A Reuters hírügynökség megjegyezte, Martti Ahtisaari csak azt ígérte meg, hogy az EU mai kölni csúcstalálkozóján beszámol belgrádi utazásának eredményeiről. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes eddig meg sem szólalt "a megállapodásról".

(Magyar Hirlap)