A világ a békét ünnepli, a NATO nem állítja le a háborút<br/>

Miután a jugoszláv hadsereg egy szóvivője bejelentette, hogy a szerdán Kumanovóban aláírt megállapodás alapján "a lehető leghamarabb" megkezdik a csapatkivonást Koszovóból, feloldódni látszik a háború befejezését hátráltató ördögi kör. A NATO ugyanakkor tartja magát korábbi álláspontjához: amíg nem látja igazoltnak a kivonulás megkezdését, nem állítja le a légitámadásokat.

Fotó: Jim Hollander

A Tanjug jugoszláv hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy szerda este óta nem érte támadás az országot. Úgy tűnik, a NATO hallgatólagosan elő kívánta segíteni a jugoszláv döntést.

Ha Jugoszlávia valóban megkezdi a kivonulást és a NATO ennek nyomán tűzszünetet hirdet, elhárul az akadály azelől, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja a koszovói rendezésről szóló határozatot. Oroszország és Kína erre nem hajlandó addig, amíg a bombázások folynak.

A BT-határozat a jugoszláv kivonulás és a NATO-tűzszünet mellett a békefolyamat harmadik kulcsmomentuma. A jugoszláv vezetés számára rendkívül fontos, hogy a megállapodást ne a NATO-nak való megadásként, hanem a nemzetközi szervezet által a NATO-tól kikövetelt egyezményként állíthassa be az ország közvéleménye előtt.

Ha Solana a várakozásoknak megfelelően valóban még ma bejelenti a tűzszünetet, elmondható: minden érdekelt fél kompromisszumokat hozott a háború lezárása érdekében. A jugoszlávok - bár a BT-határozattal takarózva - feladták Koszovót a NATO-nak, míg a NATO lenyeli azt, hogy az orosz-kínai követeléseknek megfelelően a határozat óvatos megfogalmazással ugyan, de jogszerűtlennek minősítse a beavatkozást. A határozat azonban ennek ellenére - és erős orosz részvétel mellett - gyakorlatilag a NATO fennhatósága alá helyezi Koszovót.

Korábban: