Az [*****] körképe az Európai Parlament-választásokról <br/>

Amit az Európai Parlamentről tudni kell: az Európai Unió parlamenti intézménye. Elsősorban tanácsadói, konzultatív jogköre van, de szavaz az unió költségvetéséről is. A parlament ellenőrzést gyakorol az EU végrehajtó szervei - a Bizottság és a Miniszteri Tanács felett, joga van feloszlatni a Bizottságot (többségi szavazás esetén). A parlament törvényhozó hatalma jelentősen megnőtt a Római Szerződés 1986-os módosítása, illetve a Maastrichti Szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépése óta. Az Európai Unió tizenöt tagállamának túlnyomó többségében vasárnap rendezték a választást.

Az eredmények:

Németországban a konzervatív uniópártok jelentős

Fotó: Reuters

Belgiumban elvesztette első helyét a belga kormányfőt adó flamand kereszténydemokrata párt, a CVP. Jean-Luc Dehaene miniszterelnök pártja a részeredmények tanúsága szerint összesen közel 5 százalékot vesztett négy évvel ezelőtti szerepléséhez képest, és a szavazatok 22 százalékát szerezte meg. A liberális VLD viszont 23,5 százalékkal, 3,3 százalékot javítva az élen végzett. Az élelmiszer-mérgezési botrány jókorát javított a környezetvédők szereplésén: Flandriában az Agalev párt 5,4 százalékkal, összesen 12,5 százalékra javult, és csupán 2 százalékkal marad el a korrupciós botrányok miatt leszerepelt szocialistáktól. Az utóbbi - jelenleg szintén kormánypárt - még Dehaene-éknál is többet, kerek öt százalékot veszített támogatótáborából négy év alatt. A harmadik helyet egyébként egy szélsőjobboldali párt, a Flamand Tömb szerezte meg, amely 2,7 százalékkal mutatkozott jobbnak a négy évvel korábbinál. 15 százalékos teljesítménye ezt a pártot jelentős parlamenti tényezővé emeli az országban.

Luxemburgban Jean-Claude Juncker miniszterelnök kereszténydemokrata pártja nyert Junckerék a szavazatok több mint 30 százalékát szerezve meg 20-21 képviselőt küldhetnek a 60 fős képviselőházba. Jelenlegi koalíciós partnerük, a szocialista munkáspárt (POSL) viszont 4-5 képviselői helyet elveszt, miután a nem végleges adatok szerint csupán 21,7 százaléknyi szavazatot gyűjtött. A kereszténydemokraták itt valószínűleg a liberális párttal alakítanak kormányt - utóbbi 22,4 százaléknyi szavazattal a második legnagyobb erőnek bizonyult

Spanyolországban a szavazatok 42 százalékának átvizsgálása alapján a kormányzó, konzervatív Néppárt (PP) végzett elsőként. A PP az eddig összeszámlált szavazatok 38,23 százalékát kapta: ez az arány 26 küldöttet jelent az Európai Parlamentben. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) végzett a második helyen, 35,52 százalékkal (25 küldött). A kommunista pártkoalíció, az Egyesült Baloldal (IU) és katalán megfelelője együttesen 5,68 százalékot kapott (4 küldött).
Az Európai Parlament spanyol konzervatív elnöke, José María Gil Robles szerint a választók többre értékelték a konzervatívok egységes programját, mint a két-három különböző szocialista programot.

Nagy-Britanniában bár a szigetország polgárai már csütörtökön leadták szavazataikat, az összeszámlálás megkezdésével a hatóságok megvárták, amíg vasárnap este valamennyi uniós tagállamban bezártak a szavazóhelyiségek. A BBC televízió által vasárnap este 11 órakor közzétett, közvélemény-kutatáson alapuló előrejelzések szerint a toryk a szavazatok 37 százalékának megszerzésével megkétszerezik eddigi 18 EP-mandátumukat, és legalább 37 képviselőt küldhetnek a 87 brit európai parlamenti honatya között Strasbourgba.
A kormányzó Munkáspárt jelentősen visszaesett, és a szavazatok alig 30 százalékának megszerzésével elvesztette korábbi 59 EP-mandátumának a felét.
A harmadik legnagyobb politikai erő, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt az előrejelzések szerint megtartja eddig 11 EP-mandátumát.
A brit választásokat miden idők legalacsonyabb részvétele jellemezte: Angliában és Walesben 23 százalékos volt a részvétel, de volt olyan szavazókörzet ahol 1 százalékos. A végeredmény hétfőn délután válik ismertté, amikor Észak-Írországban is végeznek a szavazatszámlálással.

Svédországban az országot kisebbségben kormányzó szociáldemokraták győztek a - közölték hivatalosan, miután összesítették a leadott szavazatokat a legtöbb választókerületben. A választópolgárok 38,3 százaléka vett részt a szavazáson. Svédország összesen 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
A nagyobb pártok az alábbi szavazatarányokat, illetve képviselői helyeket érték el (zárójelben az 1995-ben kapott képviselői helyek száma):

Szocáldemokrata Párt: 26,1 % 6 EP-mandátum (7)
Konzervatív Párt: 20,6 % 5 (5)
Zöldek: 9,4 % 2 (2)
Liberális Párt 13,,8 % 3 (1)
Kereszténydemokrata Párt 7,7 % 2 (0)

Ausztriában az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) győzött.
Az SPÖ a leadott szavazatok 31,7 százalékát, a második helyezett Osztrák Konzervatív Párt (ÖVP) 30,6 százalékát kapta. A választásra jogosultak 49 százaléka ment el szavazni.
Ausztria 21 képviselői hellyel rendelkezik az Európai Parlamentben.

Finnországban a konzervatívok győztek.
A konzervatívok a leadott szavazatok 25,3 százalékát szerezték meg (5,1 százalékkal többet, mint 1996-ban), s ezzel megtartották négy mandátumukat az Európai Parlamentben. A szociáldemokraták 17,8 százalékot kaptak, s így korábbi négy helyükből elveszítettek egyet

Görögországban a szavazatok mintegy negyedének kiértékelése után, a konzervatívok állnak az élen.
A konzervatívok az összeszámlált szavazatok 37,2 százalékát szerezték meg, s ezzel az aránnyal 10 mandátumra számíthatnak az Európai Parlamentben.
A kormányzó szocialista párt (PASZOK) 33,3 százalékot kapott, ami 9 parlamenti mandátumot jelent. A görög kommunista párt 8,1 százalékkal 2 EP-mandátumra számíthat, csakúgy mint két másik, kisebb baloldali párt.
Kosztasz Szimitisz kormányfő elismerte pártja vereségét, de kijelentette, hogy ez nem téríti el attól a politikától, melynek célja, hogy az ország 2001-től az euró-övezethez csatlakozzék.
A szavazók aránya 67 százalék volt.

Hollandiában a kereszténydemokraták győztek.
A kereszténydemokraták a leadott szavazatok 26,9 százalékát szerezték meg (1994-ben 30,8-at), s ezzel 9 mandátumot kaptak az Európai Parlamentben (az 1994-es 10-zel szemben).
A munkapárti-liberális-reformista kormánykoalíció pártjai rendre 20,1; 19,7 illetve 5,8 százalékot kaptak.
A korábbi egy hellyel szemben négy képviselője lesz a baloldali zöld pártnak (11,9 százalék), s kettőről háromra növelték képviselőik számát a jobboldali protestáns pártok (8,7 százalék).

Dániában a Liberális Párt győzött.
A Liberális Párt a leadott szavazatok 23,3 százalékát szerezte meg, s ezzel 5 mandátumot kapott az Európai Parlamentben – eggyel többet, mint az előző ciklusban.
Második helyen a szociáldemokraták végeztek 16,5 százalékkal, 3 képviselői hellyel. Harmadik lett a Maastricht ellen fellépő mozgalom 16,1 százalékkal, ugyancsak 3 képviselői helyet szerezve.
A 4 012 440 szavazásra jogosult állampolgár 50,4 százaléka ment el szavazni. Dánia 16 képviselői hellyel rendelkezik az Európai Parlamentben.

Franciaországban a kormánypárt áll az élen.
A választóknak a szavazatuk leadása utáni nyilatkozatán alapuló felmérés szerint a szocialista Francois Hollande nevével fémjelzett lista 20,5 százalékot kapott, míg a Jacques Chirac államelnök pártját képviselő Nicolas Sarkozy listája mindössze 12,5 százalékot.
Jelentős sikert könyvelhetnek el a Zöldek: Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as diákmozgalom egykori vezetője 11,5 százalékot kapott a felmérés szerint a környezetvédők képviseletében. A kormánykoalíció harmadik pártja, a Francia Kommunista Párt 7,5 százalékot ért el.
A részvétel mindössze 47 százalékos volt. Franciaország 87 képviselői hellyel rendelkezik a 626 tagú Európai Parlamentben.

Portugáliában a kormányon lévő Szocialista Párt nyert.
Becslések szerint a szocialisták 45-49 százalékot kaptak.
Második helyezett - tőlük jócskán lemaradva - a liberálisokat tömörítő Szociáldemokrata Párt, körülbelül 30 százalékkal.
A szocialisták - akiknek listáját Mário Soares volt államfő vezette - növelni tudták szavazataik arányát az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választások 34,79 százalékos arányához képest, s így elégedetten nyilatkoztak.
A portugáliai voksolás eredményének különös jelentőséget ad, hogy az európai parlamenti választások Európa sok országában, így Franciaország kivételével az összes többi vezető nyugat-európai államban (Olaszország, Németország és Nagy-Britannia) a hatalmon lévő szocialisták visszaszorulását hozták.
A szavazók részvétele ugyanakkor katasztrofálisan alacsony volt: mindössze 35-39 százalékos.

(MTI)

Ajánló:

Főoldal