Orosz tisztek is segítették a szerbeket szörnyű tetteik elkövetésében<br/>

A német Süddeutsche Zeitung-nak adott interjújában Rexhep Mejdani albán államfő óva int egy orosz szektor létrehozásától Koszovóban.

A háború által szított hangulatban az albán államfő mindig megőrizte higgadtságát. A békemegegyezés aláírása után az 55 éves fizikus legfontosabb feladatának tűzte ki nemzetközi segítség toborzását országa számára. A politikust a legutóbbi albán belviszály után választottak meg, két éve áll országa élén.
Legutóbbi németországi látogatása idején a Süddeutsche Zeitungnak adott interjut.

Sz: Hisz Ön a koszovói békében?

Mejdani: Igen. Szerintem ez jó időben született jó döntés volt. Most meg kell kezdenünk a részletek kidolgozását, és megvalósítását, úgy a hadsereg mint a nemzetközi közigazgatás részére. Csak íly módon normalizálódhat az élet a térségben.

Miben látja a legnagyobb akadályokat?

Nem szabad hinni Milosevicnek. Eddigi taktikájához híven, megpróbálja lelassítani a békefolyamatot, holott épp az ellenkezőjére lenne szükség. Problémát képeznek a tartományba bevonult orosz csapatok.
Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy fölosszák Koszovót.

El tudna képzelni ez orosz szektort Koszovóban?

Szerintem ez a lehető legrosszabb megoldás lenne. Oda egyetlen albán se térne vissza, hiszen orosz tiszteki is mészároltak a szerbek oldalán.

Van erre bizonyítéka?

Dokumentumok igazolják, hogy szerb csapatokban orosz tisztek is harcoltak. Többen közülük a harcokban meg is haltak. Nem vagyok biztos benne, hogy a segítségük szervezett volt, de ez bizalom kérdése. Egy orosz szektor megteremtésével az "etnikai tisztogatásokat" tennénk szalonképessé.

Hogyan látja Koszovó jövőjét: a függetlenségben vagy a Nagy-albániában?

A legfontosabb most, egy nemzetközi védelmi struktúra kiépítése. Humanitárius segítségre, működő közigazgatás felépítésére, szabad választásokra valamint gazdasági segítségre lenne szükség. Később, talán öt-tíz év múlva kell, hogy megtaláljuk a végleges politikai megoldást. Lehetséges lenne Koszovó és Montenegró direkt beilleszkedése az EU-ba.

Mint két új ország?

Nem feltétlenül kellene önálló országként, hiszen az EU-n belül a határok csak földrajzi szimbólumok.

Van-e lehetőség a szerbek és az albánok együttélésére a tartományban?

Szerintem igen, csak a háborúban bűntetteket elkövetők nem fognak tudni integrálódni.

Albániában majdnem félmillió koszovói menekült él, mikor várható visszatérésük?

Ez csak a békemegegyezés folyamatának gyorsaságától függ. A táborokban élők talán még a tél kezdete előtt hazatérhetnek. A menekültek 60 százaléka rokonoknál, albán családoknál él, ők a következő tavaszig is maradhatnak.

Mit vár a balkáni stabilizációs-egyezménytől?

Derülátó vagyok ez ügyben. Az elmúlt hónapokban a világ országai megértették, hogy ennek a régiónak gyors gazdasági fejlődésre van szüksége. A cél délkelet-Európa beilleszkedése az EU-ba és az Euro-atlanti struktúrába.

Ez Albániánál meddig fog tartani?

Ha minden követelménynek meg kell felelnünk, akkor egy-két évtizedet számíthatunk. Szem előtt kéne azonban tartani, hogy az európai integrációt segítené az új tagok felvétele, ami csak a követelmények könnyítésével lenne elérhető. Ellenkező esetben tovább nőne a szakadék a gazdag észak és a szegény dél között. Ez újabb problémákat hozna magával.