Elemzők szerint a NATO több hibát is elkövetett a háború során<br/>

Míg a vezető NATO-politikusok szerint stratégiai győzelmet arattak Jugoszlávia felett, a szakértők a háború során elkövetett hibákról beszélnek.

Győzelmi mámor nem tapasztalható a NATO-ban. A Jugoszlávia elleni hadművelet tanulságai hosszú időre valószínűtlenné teszik, hogy a NATO újabb akciót kezdeményezzen a szövetség határain kívül. A KFOR-erők koszovói bevetésével az atlanti szövetség olyan kalandba bocsátkozott, amelynek vége nem látható előre. Előfordultak már összetűzések orvlövészekkel vagy az UCK ellenőrizhetetlen harcosaival is - foglalja össze az elmúlt napok történéseinek legfőbb tanulságait az AFP.
Daniel Goure, a nemzetközi és stratégiai tanulmányok amerikai központjának munkatársa úgy véli: amint nyilvánvaló lett, hogy nem lehet gyors győzelemre számítani Jugoszlávia ellen, úgy nőtt a feszültség a szövetség tagjai között. A német és az olasz kormány megkockáztatta a belső szakítópróbát. A szakértő szerint a Jugoszlávia elleni háború többet ártott, mint használt a szövetség szavahihetőségének. A nyugati stratégák két politikai és katonai hibát követtek el. Azt hitték, hogy a légitámadásokat már néhány nap után leállíthatják, mert Szlobodan Milosevics gyorsan feladja. A NATO pilótái képtelenek voltak megállítani az albánok tömeges elűzését Koszovóból. Mivel a jugoszláv légvédelmet nem tudták teljesen kikapcsolni, a NATO repülőgépei kénytelenek voltak nagyobb magasságból támadni, ami számos céltévesztéshez vezetett, és polgári áldozatokat követelt.
Vezető NATO-politikusok - elsősorban Clinton amerikai elnök és Blair brit miniszterelnök - ezzel szemben a koszovói háborúnak a szövetség számára kétes értékű kimenetelében meggyőző bizonyítékát látják az "új NATO" cselekvőképességének. A NATO az áprilisi jubileumi csúcstalálkozón Washingtonban új stratégiai koncepciót fogadott el, amely szerint a szövetség katonai erői a jövőben fokozott mértékben állnának készen "térségen kívüli" bevetésekre regionális konfliktusok megoldása érdekében.
Jugoszlávia bécsi nagykövetsége közleményben hibáztatta a Koszovóba vezényelt KFOR-erőket, amiért "eltűrik az UCK fegyvereseinek túlkapásait". A közlemény szerint az UCK, amely "átveszi a parancsnokságot és az ellenőrzést" a koszovói városokban, az elmúlt napokban szerb kolostorokat gyújtott fel, menekülésre készteti a szerb lakosságot a tartományban, és foglyokat ejt soraiból.

Pristinában nem működik a vízvezeték. A város kórházaiban ellátatlanok a betegek, mert a túlnyomóan szerb nemzetiségű ápolószemélyzet többsége elmenekült. A háztartásokban szinte kivétel nélkül elnémultak a telefonok. Alig van üzlet, amely nyitva tartana, mivel a szerb tulajdonosok már elmenekültek, és az albánok még nem tértek vissza. Ráadásul az albán tulajdonban volt üzleteket a szerb milicia amúgy is kifosztotta - jellemzi a helyzetet a dpa tudósítója.
A KFOR erői katonai értelemben gondoskodnak a nyugalomról, a béketeremtés polgári elemeit azonban - a rendőrségtől egészen a polgári közigazgatásig - a nemzetközi közösség tervei szerint az ENSZ-nek és az EBESZ-nek a semmiből kell megteremtenie. "Anarchia uralkodik. Valakinek újra kell szerveznie az életet" - mondta Pristinában Bajram Cosumi, az ideiglenes kormány "tájékoztatási minisztere".
Prizrenben az UCK már polgármestert állított a város élére. Az UCK főleg a vidéki lakosság körében élvez nagy népszerűséget, mivel fegyvert fogott a megszállóknak tekintett szerb katonaság ellen. A KFOR erőivel együtt mindenütt megjelentek az UCK egyenruhásai, hogy "mint rendfenntartó erő" fogadtassák el magukat. Szemtanúk beszámolói szerint túlkapások írhatók az UCK-harcosok számlájára. Több esetben meggyilkoltak olyan embereket, akik részt vettek a szerbek által elkövett kegyetlenkedésekben. Gyakran azonban egyszerűen csak arról van szó, hogy az UCK harcosai azokon a szerbeken töltik ki haragjukat, akik éppen kéznél vannak.
Az ENSZ határozata értelmében az UCK-t le kell fegyverezni. Ez idő szerint senki nem kételkedik benne, hogy ez meg fog történni. Cosumi szerint "megállapodást fognak kötni a KFOR-ral arról, hogy milyen szerepet töltsön be az UCK a közbiztonság szavatolásában, és miként alakulhat át rendfenntartó erővé". Cosumi véleménye szerint "a koszovói ENSZ-igazgatás megvalósult, de nem különösebben ismeri a helybéli problémákat, és segítségünkre szorul ahhoz, hogy megértsen bizonyos dolgokat".
"Koszovóban jelenleg szükség van mindenki közreműködésére, aki kész tenni valamit. A jövő mutatja majd meg, hogy az UCK önzetlenül megragadja-e a kezdeményezést a mindennapi élet normalizálása érdekében, vagy megpróbálja kihasználni a helyzetet, hogy a későbbiekben monopolizálhassa a politikai hatalmat" - írta a dpa.

(MTI)

Ajánló: