A koszovói békefolyamat kronológiája <br/>

1999. június 9-én gyakorlatilag véget értek a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai, megkezdődtek a politikai rendezésről szóló tárgyalások.

Június 9. A NATO és Jugoszlávia képviselői a macedóniai Kumanovóban aláírták a Koszovóban állomásozó jugoszláviai csapatok kivonásáról szóló megállapodást. A katonai-technikai terv szerint mintegy 50 ezer békefenntartó vonul be Koszovóba a másfél millió menekült visszatérésének biztosítására. A nemzetközi KFOR-erők parancsnoka a brit Michael Jackson altábornagy lett. A szerb erőknek 11 nap alatt kell elhagyniuk Koszovót.

Június 10. A jugoszláv rendőri és katonai egységek megkezdték kivonulásukat Koszovóból. Javier Solana NATO-főtitkár hivatalosan utasítást adott a Jugoszlávia ellen 78 napig folyó légi hadművelet felfüggesztésére. Az ENSZ BT (Kína tartózkodásával hozott) 1244. számú határozatában felhatalmazta a nemzetközi erőt, hogy "bármely szükséges eszközzel" szavatolja a koszovói albán menekültek biztonságos hazatérését. A határozat elrendelte az erőszakos cselekmények és a koszovói elnyomás azonnali beszüntetését, előírta a jugoszláv erők szakaszos kivonását a tartományból és a NATO vezette békefenntartók egyidejű bevonulását. A Közös Őrség nevű békefenntartó hadműveletben 19 NATO és 15 kívülálló ország vesz részt. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes 13-ig Moszkvában tárgyalt a KFOR-ban részt vevő orosz kontingens jogállásáról.

Június 11. Bill Clinton amerikai elnök közölte, hogy Szerbia nem számíthat segítségre az újjáépítésben, amíg a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics elnök van hatalmon. Boszniából Belgrádon át Koszovó felé indult az első (KFOR jelzést viselő) orosz katonai egység. Visszatért Macedóniából Koszovóba az albán menekültek első csoportja. Az EU elutasította Jugoszlávia kérését az ellene elrendelt szankciók feloldására. Jugoszlávia bejelentette, hogy jóvátételt vár a NATO-államoktól a háborús károkért és az újjáépítési költségek megtérítéséért.

Június 12. Az orosz békefenntartók az előzetes megállapodásokat megszegve, a NATO erői előtt bevonultak Pristinába. Igor Ivanov orosz külügyminiszter ezt hibának nevezte, Jelcin elnök ugyanakkor jóváhagyta a hadműveletet. A hírre Macedónia felől a brit, francia és német KFOR-erők is beléptek a tartományba. Megérkezett Pristinába Michael Jackson brit tábornok, a KFOR-erők főparancsnoka. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a brazil Sergio Vieira de Mello főtitkár-helyettest nevezte ki koszovói különmegbízottjává.

Június 13. Koszovóba érkezett az ENSZ első segélyszállítmánya. Macedónia felől Koszovó területére lépett az első nagyobb olasz és amerikai katonai alakulat.

Június 14. Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök telefonon nem tudott megállapodni a KFOR-ban való orosz részvétel mikéntjében. A szerb elnök a hadiállapotra hivatkozva elutasította a radikális Vojiszlav Seselj és pártja kilépését a szerb kormányból. Az év eleje óta először lépett a nyilvánosság elé Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök, meghirdetve a NATO-csapásokban elpusztult vagy megrongálódott infrastruktúra újjáépítését.

Június 15. Újabb orosz egységek indultak Boszniából Koszovóba. Megkezdődött az albánok tömeges visszatérése Koszovóba Albániából és Macedóniából. A magyar Országgyűlés egy legfeljebb 350 fős, őrző és biztonsági feladatokat végző magyar békefenntartó zászlóalj Koszovóba küldését hagyta jóvá.

Június 17. A szerb csapatok kivonultak Koszovó déli részéről, ezzel véget ért a kivonulás első szakasza. Helsinkiben az orosz-amerikai külügy- és védelmi miniszteri tárgyalásokon megegyezés született a nemzetközi erők egységes parancsnokságáról, valamint (az addig orosz ellenőrzés alatt álló) pristinai repülőtér használatáról: e szerint az összes békefenntartó közösen fogja használni a repülőteret. A koszovói önálló orosz körzet kérdésében a felek nem tudtak megállapodni.

Június 18. Helsinkiben elhatározták egy 3600 fős orosz erő részvételét a nemzetközi erőkben. A katonáknak nem lesz önálló hadműveleti területük, hanem az amerikai, a francia és a német körzetben, valamint a brit zónában lévő pristinai repülőtéren állomásoznak majd. Az orosz békeerők a KFOR taktikai irányítása és orosz műveleti irányítás alatt működnek.

Június 19. Gyakorlatilag befejeződött a jugoszláv hadsereg kivonulása Koszovóból, utoljára a tartomány északi, francia ellenőrzés alá kerülő részét kellett kiüríteni. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kötelezettséget vállalt arra, hogy harcosai a tartomány városaiban nem viselnek fegyvert. A belgrádi hatóságok - ezúttal először - felszólították a Koszovóból elmenekült szerbeket, hogy térjenek vissza otthonaikba. A G-8 (a Hetek és Oroszország) kölni csúcstalálkozója első ízben kulcsszereplőként említette az Európai Bizottságot a koszovói helyreállítási segélyek koordinálásában.

Június 20. A G-8 kölni csúcstalálkozójának záróközleménye különnyilatkozatban foglalkozott a koszovói rendezéssel. Jacques Chirac francia elnök ugyanott bejelentette, hogy a NATO és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) megállapodást írt alá arról, hogy lefegyverzik a koszovói albán szervezet harcosait. Javier Solana NATO-főtitkár végérvényesen befejezettnek nyilvánította a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletét, miután hivatalos értesítést kapott, hogy a jugoszláv erők - a félkatonai egységek is – a megállapodás szerint elhagyták Koszovó területét. A csapatkivonás a határidő lejárta előtt fél nappal ért véget. Sergio Vieira de Mello, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja Pristinában felvonta az ENSZ zászlaját a jugoszláv hadsereg pristinai addigi főhadiszállására, amely az ENSZ koszovói missziójának székhelye lett.

Június 21. Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka és Hashim Thaqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai vezetője Pristina mellett aláírta az UCK demilitarizálásáról szóló megállapodást: az UCK-nak 30 napon belül el kell hagynia harci állásait, be kell szolgáltatnia fegyvereit, és a szervezetnek meg kell szabadulni katonai jellegétől. Gerhard Schröder német kancellár, az EU soros elnöke bejelentette, hogy a balkáni stabilitási egyezménnyel foglalkozó csúcsot Szarajevóban rendezik meg. A jugoszláv kormány a március 24-én bevezetett hadiállapot feloldását javasolta a szövetségi parlamentnek, miután Javier Solana NATO-főtitkár hivatalosan befejezettnek nyilvánította a Jugoszlávia elleni hadműveletet.

Június 22. Rustem Mustafa - mozgalmi nevén Remi parancsnok -, az UCK keményvonalas vezetője közölte, hogy az UCK és a NATO között előző nap létrejött megállapodás nem jelenti azt, hogy az UCK átadja fegyvereit. Az UCK összegyűjti és tárolja azokat, a NATO pedig ellenőrizheti. Javier Solana NATO-főtitkár bejelentette, hogy Koszovó a "szükséges ideig" nemzetközi igazgatás alatt marad, és ez valószínűleg hosszabb lesz három évnél.

(MTI)

Korábban:

A Biztonsági Tanács határozatát, a NATO és az EU béketervét, a kumanovói katonai-technikai megállapodást és az UCK demilitarizálásáról szóló egyezményt teljes terjedelmében elolvashatja, ha ide kattint.