Indonéziában a vallási hovatartozás is meghatározhatja az új kormány összetételét<br/>

A parlament összetételét és a jövőbeli elnök személyét egyaránt meghatározhatja egy új szempont Indonéziában: az iszlám iránti viszony. A június 7-i választás eredménylistájának második helyét birtokló Golkar ugyanis első helyre kerülhet, ha összefog a kisebb pártokkal. Ennek az összefogásnak azonban csak a vallási hovatartozás lehet az alapja.

A világ legnagyobb népességű muzulmán országában a választások előtti erőszakos cselekményeknek döntően társadalmi, etnikai gyökerei voltak, még akkor is, amikor vallási színezetet öltöttek. A csigalassúsággal folyó szavazatszámlálás idején azonban az iszlám megítélése nyílt hatalmi kérdéssé vált. Jellemző, hogy a rúpia sem a gazdaság jelzőszámaira, hanem a pártok iszlámmal kapcsolatos állásfoglalásaira reagál inkább.

A voksok felének összeszámlálása alapján a Suharto-rendszert kiszolgáló kormánypárt, a Golkar, a felét sem szerezte meg eddig annak a szavazatmennyiségnek, mint amennyihez az első helyen álló Indonéz Demokrata Párt (IDP) jutott, mégis az események fő irányítójává válhat. A Golkar még hatalmon is maradhat - mondják Jakartában -, ha képes alkut kötni a kisebb muzulmán pártokkal.
Ez az oka annak, hogy alaposan felerősödtek az IDP vezetője, Megawati Sukarnoputri ellen főként vallási alapon folyó támadások. A bírálók szerint túl sok a keresztény a pártban, és az sem tetszik a fanatikusoknak, hogy Megawati nő, vagyis győzelmével szerintük "az iszlámot erősen sértően" esetleg női elnöke lenne az országnak.

Az ulemák, vagyis az ország legfőbb muzulmán tanácsának a tagjai a választások előtt nyíltan a "muzulmán pártok" támogatására szólították fel az embereket, és lejárató kampányba kezdtek a "hitetlen" Megawati ellen. Fejkendő nélkül jelenik meg a nyilvánosság előtt, hindu templomokban tesz látogatást - vetették a különben jelenleg legnépszerűbb vezető szemére.
Az ország legnagyobb muzulmán szervezetének, a harmadik helyen álló Nemzeti Újjászületés Pártjának a vezére közismerten toleráns személyiség. Abdurrahman Wahid szerint azonban számos muzulmán párt a több évtizedes elnyomás után végre az indonéz politikai élet középpontjába kívánja állítani az iszlámot. Ő is kétségbe vonta, hogy egy nő alkalmas egy ilyen ország vezetésére. Ebben a véleményében még az sem ingatja meg, hogy Pakisztán és Banglades élén is nő áll.

A választások előtt, amikor a múlt rendszer leváltása volt a legfőbb tét, a vallás ügyét még a tucatnyi muszlim párt sem tette fő vitakérdéssé. Most azonban, amikor az dől el, hogy milyen rendszer kerüljön a régi helyébe, a vita elsősorban az iszlám körül forog.
A hadsereg a szekularizált politikát folytató Megawati személyét elfogadja és támogatja. A Korán nemek közötti egyenlőségről szóló passzusaira hivatkozva Amien Rais, vezető muzulmán politikus is mellette foglal állást.

A kérdés ezután az, hogy az iszlám pártok mit tekintenek a "nagyobb gonosznak". Hajlandók-e szövetségre lépni régi ellenfelükkel, a Golkarral, csak hogy az iszlámot politikai szerephez juttassák, vagy jobban tartanak attól, hogy a régi rendszer részbeni átmentése és a jelenleg legnépszerűbb politikus kiszorítása tömegtiltakozásokat robbantana ki.
A választók többsége ugyanis muzulmán létére is Megawati mérsékelt politikájára voksolt, és nő létére is valószínűleg őt látná legszívesebben az ország élén.

(MTI)

Ajánló:

Információk a képviselőházról.

Korábban:

Bár az ellenzéki Indonéz Demokrata Párt-Harc a szavazatok mintegy 50 százalékának összeszámlálása után a voksok csaknem felét szerezte meg, a verseny teljesen nyitott. (1999.06.17.)