Halálosan megfenyegették José Ramos-Hortát, a kelet-timori ellenállás szószólóját<br/>

A Kelet-Timor függetlenségét ellenző milíciák szerdán Jakartában halállal fenyegették meg José Ramos-Horta Nobel-békedíjas ellenzéki politikust, a kelet-timori ellenállási mozgalom szószólóját.

A Fretilin elnevezésű felszabadítási mozgalom ausztráliai száműzetésben élő, külföldi koordinátora szombat óta tartózkodik az indonéz fővárosban, ahol a szembenálló kelet-timori pártok békéltető párbeszédén vesz részt.
A tanácskozás összehívását a római katolikus egyház kezdeményezte az egykori portugál gyarmat sorsát eldöntő, augusztusi népszavazás előtt. Horta 23 év után először kapott beutazási engedélyt Indonéziába.
A megbeszéléseknek otthont adó szállodában az egyik indonézbarát milícia szóvivője közölte: ha Horta be meri tenni lábát Kelet-Timorra, az "Aitarak" vagy "Besi Merah Putih" fegyveres csoportok azonnal megölik. Mindkét milíciát az indonéz hadsereg szervezte.
A bejelentés előtt több tucat ember tüntetett a szálloda előtt, és Horta halálát követelte. "Akasszátok fel Hortát", "Hortát akarjuk: elevenen vagy holtan" - kiáltozták a tüntetők, akik kelet-timorinak mondták magukat.
Ramos-Horta korábban reményének adott hangot, hogy ellátogathat a kelet-timori fővárosba, Dilibe. Hozzátette: kész betartani a jakartai kormány feltételét, hogy nem folytat függetlenségi kampányt a szigeten.
A katolikus egyház, az ENSZ és az emberi jogi szervezetek az indonéz hadsereg és titkosszolgálat által hergelt milíciákat teszik felelőssé a függetlenségpártiak ellen irányuló és hónapok óta tartó terrorhadjáratért. Indonézia elutasította, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldjön Kelet-Timorra, a világszervezet ezért egy nem katonai, készenléti missziót küldött a szigetre a referendum előtt.
Indonézia 1975-ben támadta meg Portugália tengerentúli területét, Kelet-Timort és 1976-ban nemzetközi jogi érvény nélkül "tartományként" annektálta, amit a nemzetközi közösség máig nem ismert el. Az Amnesty International az emberi jogok súlyos megsértésével és a kelet-timori lakosság folyamatos megfélemlítésével vádolja az indonéz biztonsági erőket.

(MTI)

Ajánló:

Interjú az emberi jogokért és Kelet-Timor függetlenségéért küzdő íróval (angol nyelven)