Milosevics bajban van<br/>

Az ellenzék legvérmesebb reményeit felülmúló gyorsasággal nő a Milosevics lemondását követelők tábora szerte Szerbiában - írja a New York Times. Most pedig általános meglepetésre a jelenlegi rezsim régi támasza, Leskovac városa is az elnök lemondását követeli.

A dél-szerbiai nagyvárosban minden politikai párt segítsége nélkül több mint 20 000 ember tüntetett hétfőn Milosevics ellen. A tüntetők egy része az elvesztett koszovói háborúból hazatérő tartalékos katona volt. Kedden 2000 ember követelte a helyi rendőrőrsön a tüntetés szervezőjének szabadon bocsátását. A rendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta szét a tömeget. A tüntetők visszavonultak ugyan, de még aznap éjjel megtámadták egy helyi szélsőbaloldali vezető házát. A politikus a Milosevics felesége által vezetett kommunista párt tagja. A tömeg betörte a ház ablakait, és lerombolta a bejáratot.
A politikai elemzők attól félnek, hogy az ellenzéki pártok nem tudnak majd lépést tartani a népharaggal. "Ha Milosevics bajban van Leskovacban, akkor valóban nagy bajban van" - mondta Alexa Djilasz független belgrádi történész és politikai elemző. "Ez olyan, mintha egy Kennedy bajban lenne Bostonban. Ez már a vég kezdete. Nem tudom, mikor következik be a vég, de az biztos, hogy nem éveken, hanem hónapokon belül."
Ha a katonák más szerb városokban is ilyen erőteljesen részt vesznek majd a tüntetéseken, Milosevics hatalmának könnyen és gyorsan vége lehet. Június eleje óta, mióta véget ért a koszovói háború, több száz katona zárt le utakat és hidakat Közép- és Dél-Szerbiában. A katonák fizetésüket követelték a 11 hétig tartó háborús szolgálatért.
Természetesen nem szabad lebecsülni Milosevics túlélő képességét. Az elnök az elmúlt évtizedben négy háborút veszített el, mégis hatalmon van. Túlélte a gazdaság összeroppanását is. Eddig mindig tudta kezelni a szerb tömegek elégedetlenségét. Erre legutóbb 1996-97 telén került sor, mikor a tüntetők három hónapra megbénították Belgrád életét.
Az elnöki túlélőkészlet két legfontosabb eszköze a hatalmas létszámú rendőrség és az állami televízió. A rendőrség valószínűleg hű marad az elnökhöz. A másik eszköz, a televízió, a legtöbb embernek az első számú információs forrást jelenti.
Az ellenzék úgy gondolja, hogy Milosevics nem fogja a rendőrséget bevetni: politikailag nem engedheti meg magának, hogy a szerb rendőrség szerbek tömegeit letartóztassa, megsebesítse vagy megölje. Zoran
Djindjics, az egyik legfontosabb ellenzéki vezető kedden kijelentette: "Ha sokan vagyunk, nem fognak erőszakhoz folyamodni."
Az ellenzéki vezetők úgy gondolják, az erőszak helyett Milosevics azt fogja tenni, amit a múltban is: a rendőrség és hatalmas pártapparátusának segítségével megpróbálja majd zaklatni, megfélemlíteni, esetleg megvásárolni az elnök riválisait. Egy dél-szerb város, Prokuplje ma estére tervezett tüntetését úgy próbálják megzavarni, hogy Milosevics Szerbiai Szocialista Pártja ugyanarra a helyre, ugyanarra az időre hirdette meg saját demonstrációját. A módszert két évvel ezelőtt már alkalmazták Belgrádban. Akkor kevés sikerrel próbáltak meg utcai erőszakot kiváltani.
Marad tehát a tévé. Az állami televízió ugyanazt teszi, amit Milosevics hatalmának eddigi 12 éve alatt: figyelmen kívül hagyja vagy meghamisítja a Milosevics és családja számára kellemetlen híreket, s korrupt, szerbellenes árulóknak állítja be az ellenzéket. A leskovaci eseményekről vagy az elmúlt hetek tüntetéseiről például a televízió alig számolt be.
Az ellenzék, ahogy korábban is, megosztott. A tömegek elégedetlenségét az egyes ellenzéki vezetők különbözőképpen próbálják kiaknázni. A Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom a háború vége óta ellenzi a tüntetéseket. Draskovics egy hétfői sajtókonferencián azt mondta, hogy "belülről szeretné megreformálni a rendszert". A leskovaci események azonban láthatólag megváltoztatták Draskovics hozzáállását. Tegnap a Szerb Megújhodási Mozgalom bejelentette, hogy a ma éjszakai leskovaci tüntetést ők szervezik. A párt egyik rangidős tanácsadója, Ognjen Pribicevics a pálfordulást azzal magyarázta, hogy "Vuknak jó orra van az ilyesmihez. A dolgok most gyorsan változnak. A legfőbb szabály, hogy semmi nem látható előre."
A belgrádi polgármester-helyettes, Milan Bozics, aki egyben a Szerb Megújhodási Mozgalom egyik vezetője is, azt mondja, hogy minden ellenzéki párt alulbecsülte Milosevics népszerűtlenségét, csakúgy, mint az elégedetlenség tömegeket mozgató erejét.
A Szövetség a Változásokért (SZP) ellenzéki tömörülés vezetője, Zoran Djindjics lelkesítő, ám némileg zavaros keddi beszédében általános sztrájkot és az ország különböző városaiban egy időben zajló tüntetéseket jósolt. Djindjic úgy gondolja, hogy hamarosan a szerb ortodox egyház is csatlakozni fog az ellenzékhez. Az egyház a múlt hónapban már távozásra szólította fel Milosevicset. Azóta a televízióban folyamatosan támadják a papokat. Djindjics azt várja, hogy a templomokban fel fogják szólítani a híveket az általános sztrájkra.
Az SZP másik vezetője, Milan Protics még nem tud részleteket közölni a sztrájkról. Azt viszont elmondta, hogy az ellenzék még nem tárgyalt egyházi vezetőkkel a kérdésről.
Úgy tűnik, Milosevics tart az egyházi beavatkozástól. A legnagyobb állami napilap, a Politika tegnap mérges kommentárban ítélte el az egyházat, amiért megbékélt az "albán terroristákkal". A cikk arra is figyelmeztette az egyházat, hogy tartsa távol magát "a politika zavaros vizeitől".
A szerb ellenzék a különböző nézőpontok ellenére is megpróbál összefogni. Egy belgrádi újság mai számában Dusan Mihajlovics, az ellenzéki Új Demokrácia elnöke közölte: a vezetők jelenleg tárgyalásokat folytatnak egy "megnemtámadási egyezmény" kidolgozásáról. A megállapodást Zoran Zivkocics, a Zoran Djindjics vezette Demokrata Párt alelnöke vetette fel nemrégiben.
Az Új Demokrácia az 1997-es szerbiai parlamenti választásokon még közös listán indult Milosevics Szerbiai Szocialista Pártjával és a Jugoszláv Egyesült Baloldallal. Ma azonban már ők is az elnök lemondását követelik. A párt elnöke, Mihajlovics az interjúban kifejtette: Szerbia válaszút elé érkezett. A politikus szerint az ideiglenes szerb és jugoszláv kormány megalakítása jelentené a legjobb kiutat a válságból. Az idő előtti választások kiírását mindazonáltal Mihajlovics nem tartja elegendőnek, mondván, hogy a korábbi választójogi feltételek mellett kudarchoz vezetnének, és a nemzetközi közösség sem ismerné el törvényesnek a voksolást. "Olyan kormányra van szükségünk, amelyet az egész világ elismer, és amellyel az egész világ együttműködik" - mondta a politikus.

(MTI)

Ajánló:

Hírek, adatok és vélemények a jugoszláviai eseményekről.

Korábban:

(1999. július 7.)