Nagy-Britannia állítólag tíz éven át lehallgatta az ír telefonokat<br/>

A brit kormány tíz éven át lehallgatott minden telefonbeszélgetést Nagy-Britannia és Írország között - állítja a brit Channel 4 televíziós társaság és az Independent című brit napilap.

A lehallgató állomások

A lehallgató berendezéseket a napilap szerint optikai kábelek kötötték össze a brit védelmi minisztériummal.

A torony 1989-ben kezdett működni, amikor az IRA, az Ír Köztársasági Hadsereg különösen erős volt. Az ezt követő időszakban a brit és az ír kormány közötti viszony nem volt mindig felhőtlen. A brit kabinet úgy vélte ugyanis, hogy az ír állam nem ellenzi az IRA működését.

A kilencvenes években a brit és az amerikai titkosszolgálat kifinomult "hang- könyvtárat" fejlesztett ki, amelyben fontos emberek hangmintáit tárolták - állítja az Independent. Ezek alapján ismerték fel a számítógépek a lehallgatandó nemzetközi telefonbeszélgetéseket.

Helyi lakosok azt mondják, a torony napi 24 órán keresztül üzemelt két-három fős személyzettel, egészen 1998 elejéig.

A 13 emeletes torony nyolc emelete a műsor szerint tele volt lehallgató készülékkel, három emeleten pedig antennák voltak.

Az Independent azt állítja, hogy nem a capenhursti torony volt az egyetlen lehallgatási épület. Egy kisebb torony Armagh megyében a Dublin és Belfast közötti kommunikációt figyelte. A bude-i állomás pedig a nyugati műholdas jeleket fogta fel, Írországból befelé és kifelé egyaránt.

Tornyok és kábelek

1990-98 között a capenhursti toronyban az Ír Köztársaság nemzetközi kommunikációját hallgatták le. A kommunikáció a UK-Ireland 1 nevű újonnan elkészített tenger alatti optikai kábelen folyt. A kábel Dublinon keresztül Anglesey-be vezetett. A walesi megyéből a jeleket a brit telefontársaság (British Telecom) mikrohullámú rádiótornyai továbbították. A toronyhálózat központja London.
A legfontosabb továbbítási útvonal az Anglesey megyei Holyheadet Birkenheaden keresztül Manchesterrel kötötte össze. A capenhursti tornyot úgy állították fel, hogy ebbe a vonalba essen bele.

Amikor a nyolcvanas években az új kábelt tervezték, a brit titkosszolgálat és a védelmi minisztérium specialistái rájöttek, hogy a rádióhullámok a capenhursti atomerőmű telepén keresztül haladnak - állítja az Independent.

Az újság szerint 1988-ban egy ideiglenes lehallgató rendszert építettek ki a gyár területén. Amikor az első ír lehallgatások sikeresnek bizonyultak, a hírszerzés vezetői a teljes rendszer kiépítése mellett döntöttek.

Az akció a védelmi minisztériumban a "Top Secret Umbra" nevet kapta. Az "umbra" kód titkos jellehallgatási műveleteket jelöl. A titkosság mértékét mutatja, hogy a még torony számára területet biztosító gyárat sem avatták be a titokba. Az újság azt állítja: a védelmi minisztérium 1989 elején egy gyűlésen bizonyos szolgáltatások fejében titoktartásra kérte a helyi lakosokat is.

Az építészeknek olyan épületet kellett létrehozni, amelynek három emelete antennák tárolására alkalmas. Mindegyik emeletre négy speciális "dielektromos" ablakot terveztek. Ezek az ablakok azért különlegesek, mert a látható fény számára áthatolhatatlanok, azonban a rádiósugarakat átengedik. Így tehát senki nem látta, hogy az épületen belül antennák voltak s hogy azok milyen irányba fordultak - állítja az Independent.

A helyi hatóságokhoz benyújtott építészeti tervek azonban elárulják, milyen célból készült az épület. A tervekből az is kiderül, hogy a rádiósugarakat átengedő ablakokat egy rendkívül precíz iránytűvel hangolták össze. Az iránytű a 201,12 északi irányt mutatta. Ez pedig azt jelenti - írja az Independent -, hogy az antennákat pontosan a telefonos társaság Chester melletti tornyainak irányába fordították. Ezek azok a tornyok, amelyek az írek nemzetközi kommunikációját továbbítják.

Az újság állítása szerint 1989-ben és '90-ben, amikor a tornyot építették, a védelmi tárca mindent megtett, hogy álcázza az épület célját. A teherautókra a telefontársaság és más közhasznú cégek logóját festették. A British Telecom nem válaszolt arra a kérdésre, hogy tudott-e az akcióról.

Minthogy idén az ír távközlési hálózat új rendszert épített ki, a capenhursti torony feleslegessé vált. A védelmi minisztérium úgy döntött, megpróbálja eladni a tornyot. Az Independent szerint azonban ez nem lesz könnyű: az épület nem lenne nagyon kényelmes otthon, s nehéz elképzelni, hogy törvényes üzlet folyhatna benne.

A tárca 20 millió fontot (több, mint 7 milliárd forintot) kér az építményért. Mivel eddig egyetlen érdeklődő sem jelentkezett, a minisztérium meghosszabította a határidőt: péntek délig fogadott el ajánlatokat.

A brit belügyi szóvivő csak annyit mondott: "a kormány a szokásoknak megfelelően sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja az állításokat. Ha azonban valaki úgy véli, hogy telefonját lehallgatják, a bírósághoz illetve a rendőrséghez fordulhat."
Az ír kabinet kommentárjára még várni kell.

Ajánló:

(angolul)