Máig Oroszországban vannak az elhurcolt műkincsek<br/>

Vágólapra másolva!
Az 1945-ben a Szovjetunióba hurcolt körülbelül 60 000 magyar tulajdonú műtárgyból a mai napig összesen 17 darab festmény került vissza Magyarországra. A szocializmus éveiben hazánkban tabunak számító ügyben csak az utóbbi tíz évben tette meg első diplomáciai lépéseit a magyar állam. Nem sok sikerrel.
Vágólapra másolva!

Az említett tizenhét festmény két hullámban érkezett Magyarországra. Hazánkban tett 1972-es útján Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió akkori első embere, hozott magával tizenöt képet, melyeket a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott. Ez a nagylelkűség azonban titokban maradt, az újságok érthető okokból nem tudósíthattak az elvitt, majd visszaadott javakról. A maradék két kép 1992-ben került Magyarországra, ezeket Borisz Jelcin, már orosz elnökként hozta magával akkori látogatása során.

A Vörös Hadsereg 1945-ös magyarországi jelenléte alatt külön alakulat járta a bankok trezorjait és minden olyan helyet, ahol műkincset sejtettek. Az itt talált értékeket, illetve azokat, amelyeket előzőleg még a német SS emberei vitettek Németországba, ám addigra a szovjet csapatoknak sikerült a németektől elkobozni, mind a Szovjetunióba szállították. A következő évtizedekben a hivatalos szovjet álláspont a kincsek puszta létét sem volt hajlandó beismerni, és ezen a hozzáálláson a jelenlegi orosz vezetés is csak nagyon lassan hajlandó változtatni.
A Magyarországról elszállított műtárgyak jelenleg bizonyíthatóan hat fő "rejtekhelyen" találhatók: Nyizsgij-Novgorodban, a szentpétervári Ermitázsban, a zagorszki kolostorvárosban, a moszkvai Puskin múzeumban, a Grabar Restaurációs Intézetben és a Kreml gyűjteményében. A magyarországi dokumentációs és kutatómunkát 1989 óta vezető Mravik Lászlónak azonban minden egyes újabb műtárgy "bevallásához" hosszasan kell győzködni szovjet partnereit, akik legtöbbször csak a legaprólékosabb bizonyítási eljárás után hajlandók beismerni a tárgy meglétét. Mivel a magyar kutatókat általában be sem engedik az oroszországi lerakatokba, a bizonyítás néha gyakorlatilag lehetetlen.
A műkincsek megtalálása azonban egyáltalán nem eredményezi azok automatikus visszaszerzését. Bár a nemzetközi jog szerint műtárgy - különösen ha üldözöttektől illetve egyházi tulajdonból lett elkobozva - nem tekinthető hadizsákmánynak, ezt az orosz fél egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni. Az ügy megoldásán fáradozó magyar-orosz restitúciós bizottság orosz fele a magyarok által visszaigényelt műkincseket a Szovjetuniót illetve utódát megillető hadizsákmányként kezeli, nem törődve azzal hogy a tárgyak nagyobbik része olyan zsidó műgyűjtőktől származik, akik maguk is a német megszállás áldozataivá lettek. Ennek a hozzáállásnak eredménye az, hogy a tárgyalások tíz éve gyakorlatilag semennyit nem haladtak előre. Néhány éve még úgy látszott, hogy legalább a sárospataki könyvtár visszakaphatja az onnét elvitt felbecsülhetetlen értékű kéziratokat, ám mára ez is egyre távolabbnak tűnik. A magyar fél számára talán csak az lehet megnyugtató, hogy sem a nálunk sokkal befolyásosabb Németország, sem a Szovjetunióval hadban soha nem álló Hollandia sem kapják vissza műkincseiket. Ez legalább azt bizonyítja, hogy az oroszok nem Magyarországgal tesznek kivételt.
Fokozza a műkincsek visszaszerzésén fáradozó magyar szakemberek és diplomaták nehézségeit az, hogy az orosz fél hozzáállása a mindenkori belpolitikai viharok foglya. A jelenleg az orosz törvényhozás alsóházában, a Dumában többségben lévő kommunisták, a nacionalistákkal vállvetve, hallani sem akarnak bármilyen műkincs visszaadásáról. Szerintük aki ilyenre egyáltalán javaslatot tesz, az egyszerű hazaáruló. Ezzel a véleménnyel az ebben a témában szokatlanul nyugatbarát Jelcin elnök sem tudja felvenni a harcot, mivel ebben a kérdésben a közvélemény is fenntartások nélkül ért egyet a jogos hadizsákmány eszméjét hirdető politikusokkal.
A most meghozott alkotmánybírósági határozat is feltehetőleg csak újabb olaj lesz a tűzre. Bár a részletes állásfoglalást még meg kell várni, valószínű, hogy a műkincsek ügye ismét a Duma, a felsőház és Jelcin elnök különmeccsén fog eldőlni.

Korábban: