Nyikolaj Goncsar, az orosz parlament (Duma) képviselője tegnap közölte: létrehozták azt a 154 fős állampolgári csoportot, amely a törvény értelmében kezdeményezheti az orosz-fehérorosz egyesülést támogató népszavazás kiírását. A szükséges dokumentumokat ma jegyeztetik be a moszkvai választási bizottságnál.
A referendum kezdeményezői két népszavazást szeretnének, az elsőt véleménynyilvánító, a másodikat kötelező érvénnyel. Az első referendumon a szavazók Oroszország és Fehéroroszország egyesüléséről mondhatnák ki véleményüket, s arról, hogy az új állam államfőjét és parlamentjét népszavazással válasszák-e. Ha a szavazók többsége támogatná az elképzelést, akkor Goncsarék szerint módosítani kell az alkotmányt, és ők azt is népszavazással akarják jóváhagyatni. Ez a referendum azonban kötelező érvényű lenne.
Az orosz lap szerint Goncsarék lépése két fontos következménnyel járhat. Egyrészt a kétmillió aláírás összegyűjtése után kiírt szavazás minden bizonnyal az uniót támogató eredményt fog hozni. A lap szerint a súlyosabb következmény viszont az, hogy a népszavazások miatt elmaradhat az idén decemberi parlamenti és a jövő nyáron esedékes elnökválasztás. Az orosz törvények szerint ugyanis a népszavazással egyidőben más választás nem bonyolítható le. Márpedig egy szabályosan kezdeményezett népszavazás kiírását a központi választási bizottság, az elnök és az alkotmánybíróság együttvéve is csak három hónapig húzhatja.
"Ha ez így van, nem lesz könnyű eljutni a parlamenti választásokig, az elnökválasztásig viszont már egészen könnyű lesz" - summázza borúlátó jóslatát az orosz lap, utalva azokra a híresztelésekre, melyek szerint Borisz Jelcin mindent meg fog tenni elnöki hatalmának megtartásáért.
Megfigyelők hozzáteszik, hogy a parlamenti választás kiírását december 19-re Jelcin csak az augusztus 20. előtti napokban akarta jóváhagyni.
Az orosz kormányfő, Szergej Sztyepasin ma mindkét ügyet érintő beszédet tartott az urali megyék és köztársaságok gazdasági együttműködési társulatának ülésén. A kormányfő össze szeretné hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést, hogy felülvizsgálják a föderáció tagjainak jogkörét. Ugyanakkor az alkotmány módosítása jóval nagyobb jelentőségű is lehet. Az orosz politikusok egy része ugyanis úgy véli, hogy a hatályos alkotmány a hatalmi oligarchák körüli tömörüléseknek adja a legnagyobb esélyt, hogy a decemberi választásokon jelentős képviseletet szerezzenek. Ezért úgy vélik, a törvényhozás nem a pártok támogatottságának megfelelően áll fel, s nem a parlamentnek felelős kormány jön létre. Szerintük ezen kellene változtatni az alkotmánymódosítással.
(MTI)
Ajánló:
Csak oroszul tudóknak.
Korábban:
(1999. július 22.)