Az IMNT a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) részvételével, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom (VMPM) támogatásával jött létre. A tanács, alapszabálya szerint, a vajdasági magyarok legitim képviseleti szerve a (követelt háromszintű autonómia egyik fő szervét jelentő) Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásáig.
A tanácsban üresen hagyták az alakuló ülésről távolmaradt három másik vajdasági magyar párt helyeit. Ez utóbbiak, az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Papp Ferenc vezette Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalma (VMKDM) és a Tóth Horti Gábor vezette Kereszténydemokrata Tömörülés (KDT) elutasította a tanácsot, mint olyan testületet, amely közjogi érvényű döntéseket hozhatna a vajdasági magyarok nevében.
Véleményük szerint az IMNT alapítóinak programjában "korábban sohasem" szerepelt autonómiakövetelés, s "évek óta együttműködnek" a Slobodan Milosevic jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párttal és a Jugoszláv Egyesült Baloldallal.
A másik három pártot "zsarolhatónak" nevezték, és félőnek tartották, hogy az IMNT a "leköszönő" szerbiai vezetés nyomására hozná meg döntéseit. A VMDP, a VMKDM és a KDT kifogásolta, hogy az IMNT tagjait a pártok választási eredményein alapuló delegálással választották meg.
Mindezek alapján pedig úgy vélték: a vajdasági magyaroknak egyelőre nincs szükségük olyan közjogi intézményre, amely nevükben politikai és jogi döntéseket hozna.
(MTI)